Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Oroszország, Amerika, Kína,...

Oroszország, Amerika, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország, Izrael, Törökország hajlandó lesz majd valamikor visszaadni a másoktól elvett, vitatott területeket? Melyikre láttok esélyt? Hogyan lehetne eredményt elérni?

Figyelt kérdés

Mostanában folyton csak Ukrajna és Oroszország konfliktusa a téma, de vannak egyéb szembenállások, területi viták is a világban, melyeket majd egyszer valahogy rendezni kellene:


- Oroszország 2014-ben elszakította, majd annektálta a Krími Köztársaságot és Szevasztopolt Ukrajnától. Az ENSZ Közgyűlése viszont kimondta, hogy a nemzetközösség szerint a terület Ukrajna része továbbra is. A Krím mellett most Donyeck, Luhanszk, Zaporizsje jövője is kérdéses. Ezeknél régebbi vita a déli Kuril-szigetek státusza, melyet 1945-ben foglalt el a Szovjetunió, Oroszországhoz csatolták, de Japán már közel 70 éve követeli vissza a területet Moszkvától, de az egészet semmi esetre sem akarják visszaadni. Mivel Japán amerikai nyomásra szintén csatlakozott az oroszellenes szövetséghez, szankciókhoz, "barátságtalan ország" lett idén, így már semmit sem adnának az oroszok, a két legkisebb szigetet, Habomait és Shikotant sem.


- Az USA 1903-ban szerezte meg, de a '60-as évek óta már illegálisan tartja fennhatósága alatt a kubai Guantanamot, üzemeltet ott katonai támaszpontot és a nemzetközi nyomás ellenére a tárgyalásoktól is elzárkózik a terület jövőjét illetően, nem akarják visszaadni Kubának.


- Kína az 1962-es háború óta tart megszállás alatt, annektálva korábban indiai területeket Kasmírban (Aksai Chin) és területi vitái vannak Vietnammal, a Fülöp-szigetekkel, Malajziával a Spratly-szigetek miatt. A másik dél-kínai tengeri szigetcsoport, a Paracel-szigetek miatt Vietnammal van vita, ezt a területet a kínai hadsereg 1974-re foglalta el teljesen, kiszorítva a dél-vietnami csapatokat a Pattle-szigetről.


- Nagy-Britannia Argentínával áll konfliktusban már közel kétszáz éve a dél-amerikai Falkland/Malvinas-szigetek hovatartozása miatt, melyet 1833-ban vett el Argentínától a brit haderő, de Argentína ebbe soha nem törődött bele. 1982-ben háborúztak is a területért. Spanyolországgal a Szevasztopolhoz hasonlóan szintén stratégiai fontosságú haditengerészeti bázis, Gibraltár miatt van történelmi vita. Mauritius a Chagos-szigeteket (Brit Indiai-óceáni Terület) szeretné visszakapni a britektől, melyet 1965-ben jogtalanul csatoltak el, deportálták a teljes helyi lakosságot és egy amerikai katonai bázist létesítettek a legnagyobb szigeten, Diego Garcian (cserébe a britek megkapták a Polaris nukleáris töltetű rakéták technológiáját az amerikaiaktól).


- Franciaország 1974-ben elcsatolta Mayotte szigetét a Comore-szigetektől, de utóbbi ezt nem fogadja el, követeli vissza. Az ENSZ BT és Közgyűlés Comore-nek adott igazat, nem ismerte el a szigetek feletti francia szuverenitást. 2011-ben Franciaország annektálta is a területet és a vita ellenére, részrehajlóan ezt az EU is elfogadja, elismeri.


- Izrael 1967-ben foglalta el a Golán-fennsíkot Szíriától, 1981-ben annektálta. Még ebben az évben kimondta az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy ez az annexió semmis, érvénytelen. Viszont ezzel a nemzetközi jogilag kötelező érvényű határozattal egyedül szembemenve az Amerikai Egyesült Államok is elismeri 2019 óta a Golánt izraeli területként. Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálása, Ciszjordánia megszállása, a zsidó telepépítések, terjeszkedések, tervezett további annexiók is politikailag, nemzetközi jogilag vitatottak.


- Törökország 1974 óta tartja megszállás alatt Ciprus északi részét és hozott létre egy török bábállamot (Észak-ciprusi Török Köztársaság). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa itt is felszólította a nemzetközösség tagjait, hogy tartsák tiszteletben Ciprus szuverenitását, integritását, ne ismerjék el Észak-Ciprus elszakadását, de Törökország egyedüliként szembemegy ezzel. Törökország 2019-ben Észak-Szíriában is foglalt el területeket a határ mentén, a szír kormány szeretné elérni a megszállók kivonulását.



2022. szept. 7. 22:46
1 2
 11/14 A kérdező kommentje:

#10

Én erről olvastam már, értem, ezért írtam, hogy 2011-ben a területet annektálta Franciaország (korábban lényegében gyarmat volt), most már az ország integráns része, habár Párizstól 8000 km-re van, így kicsit furcsa. Földrajzilag inkább a Comore-szigetekhez tartozna.

De ez igaz a Krím-félsziget és Ukrajna, Guantanamo és Kuba, Falkland-szigetek és Argentína, Gibraltár és Spanyolország vagy például Ceuta és Marokkó kapcsán is, így ha ránézünk a térképre, ezek a területi követelések is érthetők, logikus igények és történelmi indokokkal is alátámaszthatók.

2022. szept. 14. 12:53
 12/14 kürasszír ***** válasza:
100%

# 11


EZT ÍRTAD: "Én erről olvastam már, értem, ezért írtam, hogy 2011-ben a területet annektálta Franciaország (korábban lényegében gyarmat volt), most már az ország integráns része, habár Párizstól 8000 km-re van, így kicsit furcsa. Földrajzilag inkább a Comore-szigetekhez tartozna."


CSAKHOGY....


Előtte, 2009-ben a mayottei lakosság 95,24 %-os többséggel szavazott arra, hogy a sziget Franciaország 101. megyéje legyen.


Mert miért is akarna Mayotte a koldusszegény Comore-szigetekhez tartozni a dúsgazdag Franciaország helyett?

2022. szept. 14. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/14 A kérdező kommentje:

Persze, Mayotte szempontjából tökéletesen érthető, hogy miért akarnak inkább Franciaországhoz tartozni. Inkább az a furcsa, hogy Franciaország miért ragaszkodott a területhez.


A britek álláspontja érthető a Falkland-szigetek, Gibraltár kapcsán, mivel ezeket britek, brit leszármazottak lakják. A Krími Köztársaságot és Szevasztopolt többségében oroszok lakják. Ceuta lakosságának fele európai származású, keresztény, spanyol anyanyelvű. Tehát a nemzeti összetartozást, nacionalizmust tekintve is inkább hozzájuk tartoznak, érthető, hogy nem adják át ezen területeket, plusz stratégiai szempontból is fontosak. Törökország is érthető módon kiáll az észak-ciprusi törökökért. Izrael is ragaszkodik a Golán-fennsíkhoz, már 20 ezer zsidó telepes él ott, amit 50 ezerre akarnak növelni és szintén stratégiai szempontból fontos terület.


Mayotte szigetét viszont 99%-ban fekete-afrikai muszlimok lakják, nincs meg a nemzeti, kulturális, identitásbeli kapcsolat európai Franciaországgal, ezért is kérdéses, hogy miért nem voltak hajlandó lemondani a franciák a szigetről 8000 kilométerre az anyaországtól. Stratégiai fontossága sincs Franciaország számára, mivel ott van nekik a térségben Reunion. Ezzel szemben viszont Algériáról meg lemondtak a franciák, pedig korábban az is már tengerentúli megye volt és 1 millió európai, francia élt a megyében, megvolt az identitásbeli, kulturális kötelék és a földrajzi közelség is (persze tudom, hogy nem önként, jószándékból mondtak le róla a franciák, hanem gyakorlatilag az arabok megnyerték a függetlenségi háborút Algériában, akik nem akartak Franciaországhoz tartozni, hiába fejlettebb, gazdagabb).

2022. szept. 15. 00:07
 14/14 franciasrac ***** válasza:

Aki franciának érzi magát, az francia, mindegy milyen bőrszínű, milyen vallású. Sőt, olyan négereket meg muszlimokat is ismerek akik sokkal jobban szeretik Franciaországot, mint az itteni kék hajúak.

Meg nem csak a sziget a lényeg, hanem az is ami körülötte áll, azaz a tenger. Ez így egy rész a világ legnagyobb exkluzív gazdasági övezetének. La Réunion, Mayotte és a Szétszórt Szigetek vizeiben áthaladhatnak a francia haditengerészet tisztjei és nagyon fontosak egy stratégiai szempontból is.

2022. szept. 15. 03:22
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!