Amikor a Barbarossa terv elbukott és utána tavasszal újra próbálkozott a tengely akkor már hogyhogy nem tudtak olyan sikereket elérni mint a Barbarossa kezdetén?

Illetve elfogytak a jól képzett katonák, nehezen tudták pótolni a veszteségeket, a Szovjetek ellenben felfuttatták a fegyvergyártást, kiképeztek (így-úgy) rengeteg katonát.

A többit már előttem leírták

A két hadsereg teljesen más volt. A német hadsereg leharcolódott a Leningrád Moszkva Sztálingrád vonalon, az évek alatt kiképzett, nyugat Európában tapasztalatot szertett katonákat csak frissen kiképzett újoncokkal tudták pótolni. Ezalatt a szovjet hadsereg hatalmas erőket tudott átdobni keletről (Sorge jelentette, hogy a japán hadsereg nem tervez támadni), bár nem annyit, mint a "legenda" tartja, a friss csapatokat több helyről hozták, nem csak keletről.

A német hadsereg már végigharcolta a Lengyel megszállást elment Dunkirkig közben fogytak a harceszközök, katonák, amiket és akiket pótolni kellett. Ekkor már a Brit szigetekről az angol és amerikai bombázók folyamatosan támadták az ipari (és "egyéb") célpontokat, míg a szovjetek mögött ott volt a szovjet és amerikai ipar és a "kimeríthetetlen szovjet emberanyag". Valahol hallottam: az amerikaiak adták a technikát Sztálin az embereket, egyik sem spórolt.

A Szovjet ipar hiába nem volt a fasorban sem a némethez képest, az ország akkora volt, hogy a fegyvergyárakat felhúzni és számolatlanul a hadianyagot a frontra küldeni teljesen megoldható volt. Azért ne felejtsük el, hogy minden szovjet család vesztett embert a háborúban. Ezt valószínűleg a németek is elmondhatják, a két ország lakossága között azonban hatalmas a különbség.

A német logisztika ekkor már komoly kihívásokkal küzdött, mert nem volt elegendő olajuk, hogy a teherautókat is ellássák üzemanyaggal, ezért alakult ki az a (mai szemmel vicces) helyzet a háború végére, hogy a repülőgép alkatrészeket szekéren szállították (a Halál 50 órája: "Az üzemanyag vér"). A német hadseregben komoly erőfeszítéseket tettek, hogy a teherautókat lovakkal helyettesítsék. A szovjeteknek volt benzinjük rogyásig. Megengedhették maguknak, hogy a T34-esekbe alig képzett katonákat ültessenek. Részben a rossz kiképzés részben a gyártási minőség miatt eleinte a T-34-esek megbízhatósága messze alulmúlta a Tigriseket, de készült belőle annyi, hogy a fronton legyen belőle így is elég. (volt róla szó, hogy az amerikaiak is T34-et használtak volna, de a gyártás elején olyan megbízhatatlanok voltak, hogy inkább maradtak a saját technikánál)

Ha jól emlékszem ekkortájt vezették be, hogy a gárdaegységeket (tapasztalt egységeket) "fronttámogató" szerepkörben vetik be. Ez azt jelentette, hogy nem ők voltak az első vonal, hanem az első vonalat "támogatták" (Ha megfutamodtak, lelőtték). Csak akkor kerültek harcérintkezésbe az ellenséggel, ha a támogatott csapat már elfogyott.

Ekkora a tapasztalatlan tábornokok tapasztalatot szereztek, illetve visszahoztak a szolgálatba a tisztogatás során félreállított de tapasztalt tiszteket. Tisztázták a tisztek és a melléjük beosztott komisszárok (a Párt felügyelője) közötti viszonyt. Korábban volt olyan, hogy a tábornok terveit a komisszár felülbírálta és biztos győzelemből csinált csúfos vereséget.

Csak, hogy magyar vonatkozása is legyen: A II. Magyar Elithadsereg nem volt úgy feltöltve sem emberrel, sem fegyverrel, ahogy a németeknek lejelentették. Ennek sok gyakorlati következménye nem volt, mert utólagos elemzések szerint az előírt arcvonalat akkor sem tudták volna tartani.

Szerintem két ideológia vezérelt vezér nézett farkasszemet. Sztálin jött rá előbb, hogy engedni kell a hozzáértésnek, nem elég az ideológia.

A #6-os teljesen jól leírta az okokat. Röviden: kiütközött a két ország (és a támogató USA) közötti erőforrás-tartalék különbség. A németeknek egyszerűen már nem volt annyi erőforrás-tartaléka mint a rusziknak a veszteségek pótlására.

Az egész Barbarossa ingatag lábakon állt. A német vezérkar tudta, hogy egy elnyúló háborúban nem győzhetnek, de elhitték Hitlernek ama mondását "csak be kell rúgnunk az ajtót és az egész rozoga tákolmány összedől". Pontosan tudták kevés a német hadsereg elfoglalni, megszállni a SZU-t, de abban bíztak hogy ha benyomnak pár kemény gyomrost akkor majd összedől a rendszer, lázadás, puccs és békékért kuncsorognak / ellenállás nélkül tovább masírozhatnak. Hát nem így lett. S bár az egyszeri orosz ember, katona tényleg utálta Sztálint és a komcsikat, de ahogy a mondás terjedt köztük: Sztálin legalább oroszul beszél. Nem volt tömeges lázongás, ahol meg felütötte a csíráját ott elég volt a rendszer ahhoz hogy véres kézzel azonnal elfojtsa.

#9 nem darálta volna be. A ruszkik 38 ezer (!) T-34-est gyártottak a háború végéig, a németek meg 1300 tigrist. Ha nem bombáznak az angolszászok akkor sem lett volna képes a német ipar elég fegyvert, hadianyagot gyártani, akkor sem tudtak volna több embert hadrendbe állítani ami ellensúlyozza a ruszkik hatalmas mennyiségi fölényét. S nem lett volna több üzemanyaguk, szállítóeszközük sem.

A német hadiipar elleni támadások igazából csak '43-ban indultak be jelentősebb volumenben addigra meg már nem csak hogy a Barbarossa fulladt ki, de elbukták a Sztálingrádi csatát is és ép' Kurszknál véreztették ki a seregüket a németek egy - a harcterület összességéhez képest - lokális ellentámadási próbálkozással. Az is legenda hogy az amcsi segítség nélkül elvesztek volna a ruszkik. A lendlease csak '42-re kezdett felfutni, a ruszkik önerőből kergették vissza a németeket Moszkva alól.

Tény, hogy az angolszász bombázások, a 2. front sokat lendített a vereségen, de a nélkül is elbukták volna háborút (csak tovább tartottak volna ki).