Sztálin fejében annak idején komolyan megfordulhatott a gondolat, hogy Hitlerrel közös szövetségben Németország és a Szovjetunió elfoglalhatná a fél világot?

# 7

Hogyne lettek volna ideológiai különbségek. Méghozzá óriásiak.

1.) A nemzetiszocializmus egy extrém nacionalista, szélsőjobboldali ideológia, amely fő szellemi alapja éppen a hatcos antikommunizmus. A kommunizmus ellenben szélsőbaloldali, internacionalista ideológia.

2.) A nemzetiszocializmus a éppen a hagyományos német elitekkel, a nagytőkével, az arisztokráciával, a tisztikarral szövetkezve jutott hatalomra. A szovjet kommunizmus ezzel ellentétben a hagyományos eliteket megsemmisítette

3.) Hitler gazdaságpolitikaja kapitalista volt, a magantulajdonon alapult, a német pénzügyi és ipari nagytőke pozícióit megerősítette. A szovjet kommunizmus ezzel ellentétben megsemmisítette a magantulajdont.

A lenini és a sztálini kommunizmus értelmezések között is vannak olyan különbségek, hogy csak na, és már Sztálin életében is önmaga paródiájává vált az egész, csak mellé még vérengzéseket is rendeztek.

„A villa ki volt világítva lampionokkal, és színes selyempapírokkal volt díszítve. A bejárat előtt jobbra vadászok álltak díszegyenruhában, balra pártifjúság kék inggel és vörös nyakkendővel. Az ünnepelt ugyanis nemcsak pártember, hanem természetesen vadász is volt. Oldalt a parkolóban állt néhány amerikai limuzin, két szovjet katonai kocsi, több motorkerékpár és néhány hintó. Egy rendőrségi autó is jelen volt…”1 – visszaemlékezés-kötetében Merán Fülöp tudósít egy emblematikus, 1946-os eseményről, a csákberényi párttitkár születésnapjáról.

– „Egy hosszúkás asztalon sült malac, kaviár, pulyka. És vaddisznóhús, fácánsült és töltött liba. Ólomkristály kancsókból töltögetik a poharakba az erős Merán-borokat csókakői és orondi elkobzott szőleinkből. Hölgyek is jelen vannak, részben csinosak és az új divat szerint öltözve. A háziasszony nagyon elegáns és szép.” A leírásban szerzőnk a házigazdáról is megemlékezik: „A pártvezér ezen a napon 40 éves lett. Jó kedve van, és elég szimpatikus.”

Rákosi nemcsak a ,,magyar nép bölcs vezére", hanem Sztálin legjobb tanítványa is volt, még ilyen részletekben is másolta.

Nekik jó volt a kommunizmus, de az átlagembernek nagyon nem.

Pár hülyén kívül senki nem hitt benne. Még Sztálin sem. Hataloméhes diktátor volt, nem több.

Sztálin egy percig sem bízott Hitlerben, tudta hogy előbb-utóbb lesz háború, de annak az időpontját későbbre várta. A Baltikum és Kelet-Lengyelország annektálásával azt hitte ott lesz ütközőzóna és I. Vh-s módon ott alakul ki majd állóháború (ezért dobták át a SZU hadseregének színe-javát ezekre a területekre). Politikailag úgy gondolta amíg a németek viaskodnak az angolszászokkal addig ő otthon "rendet rak", újraszervezi a hadsereget a tisztogatások után és katonailag is felkészül. Illetve benyomul a "résekbe" amit nem tudnak tartani. Ezzel párhuzamosan fasírtban volt a Japánokkal is, s tudott a japán-német összeborulásról is.

Egy végtelenül opportunista ember volt, aki kizárólag érdekből "barátkozott". Amíg érdeke volt a "barátság", de ha az érdeke úgy hozta akkor azonnal lelkiismeret-furdalás nélkül hátbaszúrt bárkit.