Tényleg lesz víz-háború?

Nem lesz. Erre van a piac. Ahogy kevesebb víz jut egy emberre, az ára elkezd szép lassan nőni. Ahogy egyre több pénzt lehet érte kérni, egyre több víztisztító eljárás válik gazdaságilag kivitelezhetővé. Egyre több ember spórol vele, így csökkentve a keresletet. Stb.

Nézd meg a kőolajat. Ahogy fogy, megy fel az ára. Ahogy megy fel az ára, újabb olajmezők válnak kitermelhetővé. Közben az olajfogyasztást próbáljuk csökkenteni, vagy legalább a növekedési ütemét csökkenteni. És közben alternatív technológiák jönnek létre, pl. elektromos autók, alternatív erőművek. Az ilyen dolgok szépen megoldják magukat. Egyetlen esetben van probléma. Amikor az emberek bepánikolnak. Az ár kiszámíthatatlanná válik, így a befektetők nem fognak belefektetni. A kormányok értelmetlen törvényeket és szabályokat hoznak létre, amik végeredményben korlátozzák a piacot és az innovációt. Stb.

Szóval nekem az a véleményem, hogy amíg nyugodtan kezeljük ezeket a problémákat, addig nem lesz katasztrofális következményük. Akkor lesz, ha egyáltalán nem kezeljük, vagy ha elkezdünk pánikolni és kapkodni.

A jövőről a legtöbb esetben nehéz jóslatot tenni, legalábbis olyat ami be is jön nehéz. Minél konkrétabb dologra kérdezel, annál nehezebb megmondani mekkora a valószínűsége.

Viszont én valóban reálisnak tartok egy Európát is érintő, vízforrások körül forgó háborút.

Nézzük csak mi várható 2050-ig.

Az alatt a 33 év alatt kötve hiszem hogy akár csak a globális energiatermelés, és ipar CO2 kibocsátását felére vennénk vissza. Már jelenleg is átléptük azt a határt hogy a bolygó klímáát kontrolláló negatív visszacsatolási rendszereket tönkretegyük, és felerősítsük a pozitív visszacsatolási rendszereket. Magyarul, az hogy a fagyott talajokat (nem szánt szándékkal, csupán iparosodó világunk melléktermékeként) felolvasztjuk, megszüntettük azt a korlátozó tényezőt, ami a szerves anyagok bomlását, és üvegházgázok légkörbe jutását megakadályozná.

A szibériai, illetve egyéb állandó permafrost talajjal rendelkező területek rengeteg szerves anyagot (elhalt növények, állatok) kötnek meg, fagyott állapotban tartanak. Ha ezek mind felolvadnak (ami már éppen történik, és már 40 éve megjósolták) akkor rengeteg szervesanyag indul bomlásnak, ami még több CO2 és még több metán légkörbe kerülését jelenti. a Folyamatazon túl hogy egy szén-dioxid csapda, azaz egy negatív visszacsatolási láncszem kiesését jelenti, egyben egy új pozitív visszacsatolási láncszemet jelent, ugyanis a felszabaduló gázok csak gyorsítják az olvadás ütemét, így egyre gyorsul a gázok kibocsátása is. Öngyorsító folyamat, megállíthatatlan.

Nézzük tovább mi várható. A népesség nőni fog globális szinten, még akkor is ha a fejlett nyugati országok népessége fogy. Afrika még legalább 50 évig képes lesz (kínkeservesen ugyan) növekedő népességet produkálni. India szintén folyamatosan növekszik. Ezeknek a területeknek egyre több területet kell bevonni termelésbe hogy ezt a növekedést ellássák élelemmel, ami már most nem igazán megy nekik. Mi várható így? A lehető legrosszabb: egyre agresszívabb módon fogják művelés alá vetni a földeket, teljesen kiszipolyozva a talajok termőképességét, végül pedig egy eróziónak kitett, a szélnek és napsugárzásnak teljesen kitett kő és homoksivatag fog visszamaradni ezeken a területeken, amiken semmit nem tudnak majd termeszteni. Plusz, ismét csak szóba jön a víz. A növénytakaró ugyanis hatalmas mértékben beleszól egy terület vízellátottságába, és a helyi mikroklíma kialakításába. A növények megkötik a talajt, ezzel elősegítik a víztartó képességét, párologtatnak, ezzel a csapadékképződésben is fontos szerepet játszanak. Ráadásul a folyamatos párologtatás hőmérsékleti különbözőségeket is okoz, amik nyomáskülönbségeket, végső soron a szélirányokra is ki fognak hatni. Ja igen, szelet is megfogja egy nagyobb erdőség, de ha azok eltűnnek akkor még a szél erejét se fogja semmi. Ez probléma, mert egy elsivatagosodott területen végigsöpörhet akkora szél, hogy több 100 négyzetkilométeres területeken okozzon homokvihart, és ez eléggé problémás az ott élőknek. Akik a fentiek miatt nem sokáig lesznek ott élők.

Az antarktiszi jég olvad, ami azért probléma mert ez nem vízben lebegő jég, hanem egy kontinentális kéregdarabon, egy tengerszint főlé emelkedő ősföldön helyezkedik el. Tehát ha az a jég megolvad, és a tengerbe kerül, az igen is megnöveli a tengerszintet. Ha csak pár méterrel is növeli meg, azzal milliók életét veszélyezteti a part menti országok városaiban.

Ráadásul van nagyobb probléma is. A globális tengeráramlási rendszer is felborul. kémiából ismerheted hogy a hideg víz sűrűsége nagyobb a melegnél, ezért lesüllyed. Ha rengeteg hideg víz kerül az óceánok áramlataiba, akkor az áramlatok megszűnnek, megváltoznak a sűrűségkülönbségek miatt, illetve ez édes víz, tehát s só koncentráció is változik.

És ez mindenre ki fog hatni. A klímára, az ökológiai rendszerekre, a gazdaságokra.

Kezdjük a klímával: Nézzünk csak rá a mi kis Európánkra. A Dél-Amerika partjai felől folyamatosan egy meleg tengeráramlás tartja nedvesen a brit szigeteket, és tartja melegebben a Skandináv félsziget Atlanti óceáni partjait. Azok ugyanis enélkül a tengeráramlás nélkül ugyan úgy befagynának mint a vele megegyező szélességi körön elhelyezkedő Balti tenger területei.

Tehát mi várható?

Skandinávia új jégkorszak elé néz, a kikötői befagynak, a telei sokkal zordabbak lesznek, és csapadék is kevesebb jut el hozzá.

Britannia szintén hidegebb lesz, és egész észak-Közép Európára igaz lesz ez.

A tengeri kereskedelem jelentősen megváltozik, a halászatból élő országok (Norvégia) pedig elkezdheti törni a fejét mit is csináljon.

Oroszország közben talán új termőterületekhez jut a melegedő keleti területeken.

Közép Európa (azaz mi) valószínűleg még szárazabb nyarakra számíthat, nő a kontinentális hatás, csökken az óceáni.

Az ökológiai rendszerek pedig elsőnek a vizekben fognak változni. Az egyre kevebb csapadék, egyre nagyobb hőmérséklet a tengeri és az édesvizi algák robbanásszerű elszaporodásét fogja előidézni, ami tömeges halpusztulást, és tömeges rovarinváziókat fognak eredményezni. Ez azért probléma, mert egyre több betegség fog terjedni az elszaporodó tigrisszúnyogok révén. Már régen figyelmeztettek a kutatók hogy a felmelegedés Európában növeli a tigrisszúnyog populációkat, és már voltak is járványok melyeket ezek a szúnyogok okoztak. Problémás hogy a Zika-vírust is terjesztik, több más betegség mellett.

Visszatérve a vízre, a víz pedig eközben folyamatosan fogyni fog a felszínen. A patakok elapadnak, a folyók vízszintje csökken, a tavak elmocsarasodnak.

Tehát ahova öntözés kell, ott vagy sótalanító üzemet állítanak fel (Földközi tenger partvidék), de ez iszonyatosan drágít majd mindent, vagy keresnek artézi vizeket, ami pedig véges. És itt jön a képbe a földrajz és a gazdaság egybeesése. Valakinek nincs artézi vize, valakinek meg sok van.(pl Magyarországnak). Na vajon mi lesz ha ez eszükbe jut azoknak keleten, akiknek van ütőképes hadseregük? Háború lesz a vízért, leginkább a felszín alatti vizekért, de a nagyobb folyók is fontosak lesznek.

Én ezért is tanulok több idegen nyelvet, és tervezek valamilyen szláv nyelvet is megtanulni, mert itt az fog a legjobb lapokhoz jutni, aki a leggyorsabban tud egyik helyről a másikra menni, és ott menedékre lelni.

Ja, és hogy szépítsük még a történetet, várható alsó hangon 100 millió klímamenekült Észak Afrikából és Ázsiából, akik a tengerszint növekedés, és a szárazság miatt indulnak majd meg. Idővel nem lesz más biztonságos menedék, mint a feltehetőleg egyre jobban militarizálódó Oroszország. Aki röhög a markában majd, mert ismét szuperhatalmi pozícióba kerülhet, lévén övé az összes eddig kiaknázatlan erőforrás Szibériában, és mindenki csak tőle várhat majd segítséget, lévén Európa a következő 30 évben biztosan képtelen lesz egységesíteni magát.

Egy megosztott Európa pedig nem lesz képes felvenni a harcot a mindenkit érintő kihívások ellen.

Én amúgy 53 éves leszek, pont oroszlánkorú férfiként fogom megélni az európai civilizáció legnagyobb krízisét.