Hogy lehettek a németek ennyivel profibbak?

Pro : A német egy felsőbbrendű árja faj.

Kontra : Ez csak a véletlen műve.

azért érdekesek ám ezek az adatok

csak egy példa: 100 gép volt harcba visszatért 85

ellenség adatai közt kilőtt gépek: 38

100-38=62 de mégis 85 visszatért

légicsaták jellegét tekintve kb káosz, volt hogy ugyan azt a gépet állítólag 5 en is lelőtték, igen tisztában vagyok vele hogy mi az "igazolt találat"

a luftwaffe pilótái 100X több repülési idővel mentek a háború elején csatába, több 100 óra gyakorlattal, szovjet oldalon ez úgy nézett ki hogy ha fel tudtál szállni mentél a frontra

nem lehet összehasonlítani

a német pilóták az akkoriban forradalmian újnak számító 2 és 4 kezes formációba támadtak általában technikailag 2-3 generációval frissebb gépekkel

modern példával élve, szedj le egy jas 39 et mig9 el

persze hogy vérfürdőt rendeztek a németek

képzettek voltak, jobb gépekbe ültek, korszerűbb taktikákkal támadtak, borítékolható volt a háború elején a győzelem még túlerővel szemben is

Egyrészt tudásbeli és technikai fölény is főleg a korai években főleg a keleti fronton, másrészt ami nem olyan pozitív, a nyugati fronton az ászokat kivonták az éles harcból, vagy ép küzdeniük kellett kb. hogy éles bevetéshez jussanak, míg ezt a németek ezt nem tehették meg.

Szóval hiába volt egy amerikai pilóta olyan jó mint egy német társa, nem volt esélye folytatni (sajnos vagy szerencsére attól függ honnan nézzük) mert ezeket az embereket vitték haza propaganda célból.

Több mindentől függ.

Fontos volt a jó gépanyag, a jó kiképzés, és az is, hogy a német pilóták sebesülés vagy szabadság kivételével végig a fronton voltak. Az angolszász pilótákat viszont elméletben huszonöt bevetést követően kivonták az első vonalból.(Gyakorlatban ez a szám jóval több volt, hatvan-hetven. A vietnami háborúra 100 lett a gyakorlat.) Utána ezek a harci tapasztalattal bíró pilóták segítettek az újuncokat kiképezni, illetve mutogatták a hősöket a sajtóban, hadikölcsön kötvények vásárlását propagálták. Az ászokat már propaganda okból nem szívesen engedték haza.

A németeket segítette az a tény is, pl egy Európa felett lelőtt német pilóta jó eséllyel valamelyik megszállt vagy egyenesen baráti országban kötött ki, ahol a helyi hatóságok már segítették. Egy amerikai pedig ellenséges területre ugrott, vagy hazáig kellett vonszolnia egy sérült gépet. Az angliai csata idején pl. fordított volt a helyzet, nem is segítette a németeket.

Ráadásul, ha megnézzük a gyártott gépek darabszámait, a legnagyobb számban gyártott német gépek mind vadászok.(Me-109, FW-190, Me-110). Még a Ju-88 is készült nagy hatósugarú és éjjeli vadász változatban. A legnagyobb számban gyártott Szövetséges gépek meg csapásmérők. B-24 az amerikai, Il-2 a szovjet oldalon. A Spitfire család lóg ki. Vagyis a Luftwaffe fontosabbnak tartotta az ellenséges gépek lelövését, ezzel a légi fölény kivívását. Majd ezek után jöhetett a szárazföldi csapatok támogatása. A szovjetek meg nekizúdították a Sturmovikokat, nem törődve semmivel. Egy pilóta öt-hat lövészt használt fel élete alatt. Illetve, voltak olyanok is, hogy büntető repülő század. Ez a nagy tisztogatások idején a Gulagra küldött, illetve ilyen olyan dolgok miatt katonailag büntetendő repülősökből állt. Ezek mindenféle régebbi gépekkel voltak felszerelve,(A gulágon ülve nem képezték a foglyokat yak-1-re, például) és őket vetették be a Sztálingrádi csatában a német utánpótlási vonal hídjai, német repülőterek ellen. Persze, öngyilkosság volt...