A Habsburgok hogyan tudtak olyan sokáig egy soknemzetiségű birodalmat összetartani? A birodalomban mennyire érvényesült az osztrák-német dominancia?

Oszd meg és uralkodj!

A nemesség jellemzően beszélt németül, meg az oktatás is sok helyen németül folyt. Volt próbálkozás a német hivatalos nyelvvé tételére, de hamar elbukott.

Első vagyok.

A nacionalizmus korszaka előtt a nemzetiség nem számított. Nem is voltak mai értelemben vett nemzetek. Így nyilván könyebb volt összetartani a birodalmat.

Igen az imperailizmus egy új találmány ami egymás ellen fordította az egy birodalomban lakokat aminek következő lépése a királyok megölése elűzése. Az hogy a világon egy időben mentek végbe először ugye a népek tavasza ami nem sikerült utána meg az első világháború lenin maozetung "magyar köztársaság" ami szintén egy nem választott kommunista forma volt miután elűzték a nem itteni királyt.

A lényeg hogy az imperailizmus nem volt régen makszimum faji különbség volt mert dolgozni is kellett a földeken erre voltak a felete rabszolgák amerikában itthon a jobbágyok akiknek amúgy mária terézia 1767 ben az urbánium rendeletben csökkentette tethetit 1867 et követő időszak pedig a legjobb volt a polgárság számára 1914 ig a háborúig.

Belpolitikai okok:

A fő birodalmi nemzetek alatt ott voltak a kisebb nemzetek, amelyek még kisebbeket nyomtak el. A magyar nemesség is ilyen középső helyzetű volt. Uralkodó szerepük nem létezhetett volna a császári támogatás nélkül.

1848-ban is a magyarok harapófogóba kerültek: az összes nemzetiség közül csak a ruszinok nem lázadtak fel a magyar kormány ellen. (Más kérdés, hogy a nemzetiségek ugyanazt kapták jutalmul, mint a magyarok büntetésül: önkényuralmat.)

Minden nemzetből lehetett verbuválni hivatalnokokat, katonákat, besúgókat, hóhérokat, akik az államalkotó német nemzet szolgálatába léptek.

Külpolitikai okok:

A török, majd az orosz fenyegetés. Az angolok törekvése az európai egyensúly megőrzésére. Ez a politika csak az I. világháború után szűnt meg.

Valóban, a külpolitikai helyzet elég jelentős összetartó erő volt, az első világháborúig a csehek vagy a magyarországi nemzetiségek sem tudták volna elképzelni magukat az OMM nélkül, ugyanis a porosz (később német) vagy orosz fenyegetést nagyobb veszélynek látták, és a Habsburg Birodalmat amolyan védernyőnek látták. Ugyanígy a magyar rendiséget sem ismerte volna el ilyen formában a porosz király vagy az orosz cár, mint ahogy a Habsburg király elismerte.

A másik (belpolitika), hogy az országok elitje, arisztokrata rétege általában lojális volt a bécsi udvarhoz. Magyarország esetében ugye a Habsburgok magyar királyok voltak, és mint ilyenekhez, a magyar politikai elit természetesen lojális volt. Csak akkor zúgolódtak, ha a magyar törvényeket nem tartották be a Habsburgok, de ha betartották, és a rendek jogait tiszteletben tartották, akkor kiálltak a dinasztia mellett (lásd. pl. II. Mátyás, Mária Terézia, II. Lipót, I. Ferenc stb. eseteit). Pl. Napóleon felszólította a magyar rendeket, hogy fosszák meg a Habsburgokat a tróntól, de a magyarok erre nem voltak hajlandóak, mert I. Ferenc (akkor épp) tiszteletben tartotta a magyar rendi jogokat, és a háborúból amúgy is gazdasági hasznot húzott az ország...

A harmadik pedig Birodalom gazdasági egysége, a különböző országok jól kiegészítették egymást, és jó piacot jelentettek egymás számára.

Aztán ugye vannak pragmatikusabb okok is, mint pl. az, hogy 1867 előtt egymás országaiban voltak a seregek, pl. Buda várát olasz katonák őrizték, Velencében, Lombardiában osztrák meg magyar katonaság volt, magyar katonák voltak Galíciában meg Prágában is stb. De ezt már az Asszírok is így csinálták az ókorban :D

A birodalomban mennyire érvényesült az osztrák-német dominancia? Erre az a válaszom, hogy ez nem egy német birodalom volt, hanem amolyan nemzetek feletti. Bécsben az államapparátus, a fő hivatali és katonai tisztségviselők egyáltalán nem mindig voltak németek, hanem csehek, spanyolok, olaszok, magyarok, lengyelek is elég sok fontos pozíciót betöltöttek. Gondolj a magyar történelemből Montecuccolira vagy Bastára és még sorolhatnám a nagy hadvezéreket, akik egyike sem volt német. És az 1848-as forradalom idején is, amikor az osztrák-német politikusokban felmerült, hogy a német nacionalizmus a fontosabb (nagynémet egység) és a liberalizmus, az alkotmány stb. - vagy a Habsburg Birodalom és az abszolutizmus, akkor az utóbbira tették le a voksukat, és felhagytak a nemzeti törekvésekkel. Ebből is látszik, hogy inkább egy soknemzetiségű birodalomról van itt szó, és nem német dominanciáról. Ugyanez igaz az Oszmán Birodalomra, aminek a fénykorában sem domináltak a törökök, hanem az is soknemzetiségű volt, a hivatali és katonai tisztségeket egyáltalán nem a törökök töltötték be zömével (sőt, sokáig a törököknek még tiltották is bizonyos fontos pozíciók betöltését).

Azért nem mondanám hogy sokáig. Amíg Habsburg Birodalom volt az ország szabadságharc kísért ellenszegülést ( a nemesek részéről ), azután amikor megjelent a 19. században a nacionalizmus, sikerült kivívni, hogy OMM legyen. 1868-ban egyeztek ki a nemzetiségek ( többnyire erőszakos úton, mint pl a horvát-magyar kiegyezés volt ).

Tehát ha azt vesszük, 1867/68-tól 1918-ig mindössze 50-51 év telt el. Ez nem túl sok idő.

Rengeteg soknemzetiségű birodalom volt a világtörténelemben amelyik sokáig virágzott.

Az Imperium Romanum, már a városállam alapításától Kr e 753 többnemzetiségű volt és ez a jelleg csak fokozódott a birodalom növekedésével, voltak gyenge és erős korszakok, de végülis a Keletrómai Birodalom Kr u. 1453-ig fennállt.

Egynemzetiségű államok sohasem voltak stabilak, nem is igazán léteztek ilyenek. A nemzetállami szétszakítottság a 19. és 20. század átmeneti betegsége.