Szerintetek jogos volt Szerbia NATO-bombázása?

"Még a 90-es évek elején-közepén háborúztak Horvátország és Bosznia ellen, népírtást és civilek elleni háborút folytattak, mint pl. Szarajevóban mikor találomra a civilek közé lőttek. "

Közvetlen kapcsolat nincsen ezen események és a '99-es NATO bombázás között. Egyedül a Koszovóban történeteket lehet ide sorolni, bár közvetett kapcsolat valóban van.

Hát úgy van köze hozzá, hogy az összes esemény sorozatából következik a 99-es NATO bombázás.

Az volt a helyzet, hogy nem akarták, hogy Szerbia tovább terjeszkedjen a határain, mert nemzetközi érdekek sértették, ráadásul a háborút is kiterjesztették volna a környező országokra és ugye ekkor már bőven tanultak a két világháborúból az erősebb államok, akik megtudták állítani még mielőtt elfajult volna a dolog.

Szarajevóban volt a legdurvább helyzet ugye, konkrétan temető lett az egész város több éven keresztül, egy 1ember széles alagúton látták el a várost, amúgy se ki, se be nem mehetett senki élve. Csoda, hogy ennyi évig a NATO ezt végig nézte.

Szerbiának pedig nyilván nem volt érdeke elfogadni a békeszerződéseket, mert pont amit szerettek volna, egy szerbek uralta Jugoszláviát nem kaptak meg, és ebből nem engedtek.

Ugyan akkor érdekes volt a katonai létesítmények bombázása. A népirtást inkább a szabad csapatok követték el, ugye Arkan vezetésével. A hivatalos katonáknak se tetszett azért, hogy csak úgy valakik sorba falvakat irtanak ki.

Valójában drasztikus megoldása a NATO-tól, de kénytelenek voltak erre a lépésre. Ha a szerb katonai létesítmények megszűnnek, a háborúskodásnak is vége, ugyanis a szerbek voltak fölényben, mert tulajdonképpen a Jugoszláv hadsereg a szerbekkel volt egyenlő.

Koszovót nem mondanám indoknak, az is csak egy apró részlete. Szerbia része, és mivel nem terjedt az ki nemzetközileg más államra, ezért a NATO-t nem zavarta az a tény, hogy nem hagyják elszakadni. Igazából az csak az államon belüli feszültség volt, illetve a mai napig az.

Nem volt jogos, ENSZ BT felhatalmazás nélkül támadta meg az USA, NATO Szerbiát, így a hadjárat a nemzetközi jog szerint agressziónak minősül. És egyébként mivel Magyarország bár közvetlenül nem vett részt a bombázásokban, de átadta légterét, repülőtereit a hadjárathoz, így jogilag Magyarország is agresszor volt.

Nem volt jogos, de indokolt volt az intervenció. Koszovóban polgárháború dúlt, humanitárius válság volt kibontakozóban, melynek mindenki véget szeretett volna vetni, csak ugye ezt máshogy képzelték el.

Amerika rossz döntést hozott, amikor beavatkozásként kizárólag a kiterjedt légi hadjárat, bombázások mellett döntött. Ezek kevéssé voltak hatékonyak a civilek védelmében és a háború is csak fokozódott, még jobban elhúzódott. Amerika és a szövetségesek hadbelépése után még további 600 ezer ember menekült el Koszovóból és 10 ezer ember halt meg. A NATO bombái körülbelül 600 civillel végeztek. Hatékonyabb lett volna egy gyors szárazföldi invázió, de az amerikai politikai vezetés nem akarta kockáztatni a katonái életét. Ez az egyetlen szempont, amiben kétségtelenül sikeres volt a hadjárat, a NATO 0 fő veszteséggel érte el a győzelmet!

Másrészt humanitárius, morális szempontból további kudarc, hogy a szerb rendőrség, katonaság kivonása után a NATO nem akadályozta meg az albánok bosszúhadjáratát, szerbek elleni mészárlásokat és a koszovói szerbek, cigányok elüldözését. Az albán szeparatista terrorszervezet, az UCK a NATO szövetségeseként tetszeleghetett, a terrorszervezet vezetőiből később Koszovó politikai vezetői válhattak.

A nyugati nagyhatalmak szerintem azzal is rossz döntést hoztak, hogy felrúgva a második világháború után kialakult világrendet (mely szerint az államok szuverenitása, területi integritása, a határok sérthetetlensége felette áll a kisebbségek, autonóm tartományok önrendelkezési jogának) felkarolták Koszovó egyoldalú elszakadását, függetlenedését. Ez veszélyes precedens, mely később Dél-Oszétia, Abházia, a Krími Köztársaság sorsára is hatással volt.