Hogy lehetséges az, hogy 2008-es válság idején a Gyurcsány-Bajnai kormányzás alatt megszorításokat vezettek be, míg mostani válság idején meg inkább adtak, nem is keveset? Ennyivel jobban menne tényleg az országnak?

Eddig elég ígéretesnek tűnik a kérdés, szóval igyekszem komoly választ adni:

Azért mert 2008-ban költségvetési válság is volt a lakosság és önkormányzatok társas eladósódásával együtt. A gazdasági világválság előtt általánosan nagyobbak voltak a gazdasági kilengések, mind az államháztartási hiányt, mind az inflációt tekintve. Mivel ez többé-kevésbé igaz volt az egész régióra, ezért senki sem érezte rossz dolognak, hisz átlagos volt. Csakhogy a válságot nem érdekelte, hogy mi milyen átlagszámokhoz hasonlítgattuk magunkat. Egyszóval volt egy természetes sebezhetőségünk is, amit már 2006-ban megpróbáltak befoltozni az akkori kormánytagok a különböző megszorításokkal.

Aztán szerintem komoly tényező még a digitalizáció és a multik beszervezése is. Napjainkban több multi van az országban, mint 2008-ban, és bár ők is visszavesznek a termelésből és elküldik az embereiket, akkor is stabilabb munkát kínálnak és hamarabb állítanak fel résztermelést/működést, ami tompítja a válság káros hatásait. A digitalizációt pedig azért hoztam fel, mert egyrészt kibővült az online kereskedés lehetősége 2008 óta, ami kifejezetten ebben a házi karanténos helyzetben jól jött a boltoknak és ételkiszolgálóknak.

Harmadszor pedig devizahitelek. A devizahitelek mintáján azt kell mondjam, hogy azért jobb most a helyzetünk 2020-ban, mert 2008-ban már volt egy válság, amiből tanulhattunk. Áttértünk a forint hitelezésre, szigorúbb követelményrendszereket állítottak fel, az önkormányzatoknál végre felállítottak egy pénzügyi fékrendszert és keretszabályzást a gazdálkodásukra. Utóbbi azért nagyon fontos, mert 2004-től az önkormányzatok csak azért vettek fel többségében devizahiteleket, hogy önrész gyanánt odaírhassák az EU-s források megpályázásánál. Ez a legjobb esetben is kamatveszteséget okozott, de be kell látni, ha nem csinálják, akkor nagyobb beruházásokra sosem lett volna keretük. Így viszont az eladósodottsági rátájuk kontrollálatlanul emelkedett, nem volt adósságfék.

Nagyjából ezeket tudnám mondani, mint objektív tényezők.

A Gyurcsány-Bajnai kormányzás alatt a válságintézkedések a megszorításokra, létszámleépításekre, létszámstopra, bérstopra, illetve újabb hitelek felvételére épült.

Az Orbán-kormány válságkezelése alapvetően más stratégiára épül.

Gazdaságélénkítő intézkedésekre, munkahelyteremtésre, az esport, valamint a belső fogyasztás növelésére.

+1 dolog: bankok

2008-ban ugye a bank és ingatlanszektorból indult ki a válság és gyűrűzött ki Európába, ami duplán kellemetlen volt, mert a FED működése az európai bankhálózatra is hatással van.

A mostani válság viszont inkább a turizmust és vendéglátást érinti (+ a textilipart), a bankok jelen helyzetben hitelezőképesek. Ennek hatalmas súlya van, és ez mi sem támasztja alá jobban, hogy a mostani kormány is 500 meg 1000 milliárdos hitelprogramokat hirdet a vállalkozásoknak, amiknek a kamatát a saját számlájára írja enyhítésképpen.

Sokan szokták szidni Bajnait, hogy nem kezelte egyből a devizahitelesek ügyét (értsd: nem fagyasztotta be a törlesztési kötelezettségeket), de akkora már be volt fagyva az egész kötvénypiac és az országnak is csak az IMF maradt, mint hitelező. Nem vagyok biztos benne, hogy sok mozgástere maradt a hitelintézetek megvágására, de ez már csak sejtés a részemről.

#8

Hitel moratórium, 500 ezres juttatás az eü dolgozóknak és még rengeteg dolog, de ha ezt tényleg meg kell kérdezned "komolyan" akkor nagyon nem vagy képben az aktuálpolitikával , bár ezek még csak nem is mondhatóak teljesen politikának mert a hitel dolog rengeteg embert és vállalkozást segített meg szóval aki nem követi a politikát az is hallott róla.