Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Miért volt ez és miért lett...

Miért volt ez és miért lett azóta más?

Figyelt kérdés

Ha visszagondolunk az elmúlt 103 évre, olyan eseményeket találunk, mint:


-Bolsevik forradalom, ahol baloldaliak erőszakosan megdöntötték a cár rendszerét, kb 5 millióan bele is haltak a bolsevik forradalomba, majd a győztesek telepítettek egy olyan rendszert, amiben további többtízmillió embert irtottak ki.


-Weimari köztársaság, ahol jobb és baloldaliak 1919-től 1933-ig (14 éven át) folyamatosan támadták egymást, utcai tömegverekedések vasrudakkal, lövöldözés és tömeges gyilkosságok, pártszékházaknak és párttagok üzleteinek felgyújtása stb.


-Második világháború, ahol konkrétan megint éveken át irtották egymást többtízmilliószámra politikai alapon jobb és baloldaliak.

Halottak száma akár 80 millió is lehetett.


-56-ban is főleg (de nem kizárólag) jobboldaliak csináltak forradalmat a 100%-ban baloldali hatalom ellen.


-Mao polgárháborúja és az utána következő kulturális forradalomban kiirtott 65 millió személy, akiket főleg politikai okokból irtott ki a maoista baloldali kormány.


Persze még írhatnék eseményeket, de ezek jól szemléltetik, hogy milyen brutális gyűlölet keletkezett emberekben politikai alapon (bal és jobboldal között), ami mindennel együtt akár 170-180 millió ember kiirtásához is vezethetett.

Mindez ideológiai különbözőség miatt.


Kérdéseim:


1. Miért volt ekkora gyűlölet és harag emberekben a másként gondolkodók ellen, hogy hajlandóak voltak a másik oldal tagjait százmilliószámra is irtani?

Mi okozta magát a gyűlöletet?


2. Tudom, nem látunk mások fejébe, de szerintetek mivel indokolhatták a másik elpusztítását, mint helyes cselekedetet?

Pusztán a "másként gondolkodó az ellenség tehát megérdemli"?

Vagy valami más? Ha más, akkor mi?


3. Ma már nincsenek utcai harcok, ahol bal és jobboldaliak rendszeresen meggyilkolnák a másik oldal tagjait évente ezerszámra, felgyújtanák otthonukat, pártszékházukat, üzleteiket, többtízezres heti tömegverekedések sincsenek, mint a weimari köztársaságban volt, vagy pl aktív népirtás sincs (ávós kínzás, gulág, akasztás, sortüzek stb.

Miért lehet ez?

Hogyhogy már nem ilyen fanatikusan erőszakosak az emberek a másik oldallal szemben?

Mi változtatott ezen? Mi az oka a jóval kevesebb politikai erőszaknak?


Szeretném, ha minél többen válaszolnának kommentekben is, akár kifejtősen is a kérdéseimre.


okt. 10. 18:44
A kérdező szavazást indított:
Az emberek fizikailag elgyengültek, nem tudnának harcolni
Nincs szabad fegyverviselés így már nem tudnak támadni
Nem akarnak harcolni, mert inkább demokratikusan döntenek
Már nem gondolják nagy gondnak a politikai különbségeket
Megunták az túlzott erőszakot és csak simán hazamentek
Félnek a börtönbüntetéstől, inkább beletörődtek a helyzetbe
Ellustultak és inkább mást csinálnak (film,játék,zene stb)
Várnak egy más pol. helyzetre, akkor újra erőszakosak lesznek
7 szavazat
 1/5 anonim ***** válasza:
Röviden válaszolok az emberek lecserélték a vallást helyébe a különböző eszmék kerültek amikért hajlandóak voltak egymást elpusztítani.
okt. 10. 19:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
15%
Szerintem Soros, de mindenképpen a zsidók tehetnek róla.
okt. 10. 19:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 Deák Dominik 2020 ***** válasza:

Ez így nem megy kérdező, nem vehetsz egy kalap alá egymástól teljesen független eseményeket és általánosíthatod őket. Ezeknek mind más-más kulturális-gazdasági-társadalmi kontextusok volt, a hasonlóság csupán az erőszakban van.


Épp ezért a kérdésedre a válasz az hasonlóan általánosan, hogy nem változott semmi, csupán civilizáltabbak lettünk és az állam ügyesebben fojtja el az erőszakot még csírájában.

okt. 10. 19:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

Koncentrálj a #3 válasz utolsó két sorára kérdező. Feltehetően fölöslegesen, de elmondok hozzá még néhány gondolatot.


A leírásban van sok tévhit, ez részben magyarázza a nem értést.

Az első bekezdés téves. Nem baloldaliak, zömük azt sem tudta, mi az. Ha már egyetlen szóval akarod összefoglalni (ami persze lehetetlen), akkor azt kellene mondanod, végsőkig elkeseredettek (akikről tudható, bármire hajlandók, ha az addiginál kicsivel is jobbal kecsegtet). De legfőképpen nem ők hoztak létre egy sokmillióembert kiirtó rendszert. Annak még a bolsevizmushoz sem volt köze, az kizárólag egyhatalommániás elmeháborodott de kiválóanszámító ember műve volt. Sok év alatt hozta létre, az elején még illegalitásban. A többi csak megtévesztve és megfélemlítve volt. Ne aggódj, helyiükben t is gátlás nélkül irtottál volna – az életedért.

A második bekezdés téves. Annak a demokratizmusa teremtette meg Hitler hatalmát. Hitler egy cári típusúrendszerben maradt volna piktorsegéd.

1956-ban egy véleménynyilvánítás (tüntetés) elleni brutális fellépés váltotta ki a következményeket. A brutalitást néhány rettegő hatalomember kezdeményezte. Utána viszont az események irányíthatatlanná váltak. Ezt nem engedve jöttek vissza a szovjet csapatok.


1. A levont következtetés téves, semmiféle brutális gyűlölet nem volt itt. Az okok és események teljesen más alapon működtek. A diktatúrák természete, hogy egy ember kíván irányítani milliókat, mégpedig saját elképzelése szerint, figyelmen kívül hagyva (sőt éppen ennek letörése szándékával), hogy az ember lényege, hogy gondolkodik, szándéka, akarata van. A diktátor ritkán megragad egy kedvező alkalmat, de mindig alaposan előkészíti az eseményeket. Amikor pedig megkezdi, annak lényege a félelemkeltés, különben nem lehet irányítani milliókat. A félelemkeltés eszköze pedig a brutális erőszak. Ennek többnyire az a következménye, hogy azemberek behódolnak, így kiépíthető egy hatalomgyakorlási technika. Ennek mindig része a gyilkolás, hogy mennyi, az a diktátor személyiségétől függ. Az ember tűrőképessége sok mindentől függ, néha pár évig, néha pár évszázadig tart. Utóbbi mára már nem igaz. Amikor pedig elfogy, akkor lázad. Ki ahogy tud, ki ahogy képes elképzelni jó módszert. A lázadást általában összefogja valaki, innentől sok múlik az ő személyiségén is. Itt a gyűlölet, pláne kölcsönös gyűlölet nem játszik szerepet. Annál inkább a megtorlástól való rettegés és a másik oldalon a helyzetből fakadó elkeseredés. És ha ilyen helyzetben egy lövés eldördül, akkor azt sokköveti – reakcióként, gyakran megállíthatatlan reakcióként.

2. Nem látunk a másik fejébe, ha konkrét gondolatot keresünk. Azonban ha szándékot, képességet, cselekvési tervet keresünk, az kiválóan látható – na nem mindenki számára, csak aki ért hozzá. Semmiképpen sem pszichiáterre gondolj, elegendő hozzá művelt, értelmes, tisztességes ember. A „másik elpusztítása” soha nem öncél. Még a diktátornál sem. Legfeljebb nem tud mást kitalálni hatalma megóvására. Az ember elpusztítása kizárólag a rettegés megteremtésének eszköze, vagy a másik oldalon az önvédelem.

3. Ma már nincsenek utcai harcok … tömeges gyilkolással – Európában. De számosmás helyen vannak. Ugyanazon okból, mint fentebb olvashatod. Azonban a tömeges gyilkosságok ma is reális esély. Ezt úgy lehet elérni, hogy tömegeket fanatizálunk, hamis hírekkel, történetekkel traktáljuk (köznapian agymosásnak nevezik, de ez nem írja le, miként is történik), elhitetjük, hogy a másként gondolkodó őt támadja, családját alázza, potenciális gyilkos. Amikor elég sokan elhitték, és a vezér a tüntetések résztvevőitől kellően fél (a hatalmát félti), akkor elegendő kimondani, ők az ellenség. A megtévesztett tömeg gátlás nélkül gyilkolni fog. Akár itt és most. Csak még nem a félelem nem ekkora, a hatom megtartása hihető.


A gyűlölet nem az ember alaptulajdonsága, sem régen, sem most. A gyűlöletet megelőzi a bizonytalanság, utána jön a rettegés, ezután megfelelő manipulálással fokozatosan be kell mutatni az ellenséget, el kell hitetni, hogy meg akar semmisíteni. Amit ezután látni lehet, azt hiszik sokan gyűlöletnek, pedig csak a megtévesztett ember pánirettegésből származó önvédelme. Régen a fanatizált tömeg tényleges emberpusztítására volt szükség, mert a diktátor (mindegy egyébként, cár, szultán, hadvezér, köztársasági elnök, miniszterelnök vagy csak simán vezér a neve) hatalma elvesztésétől való rettegésében a mást gondoló ember megállítását más módon nem tudta elérni. Ahogy a fejlődés finomította az eszközöket, erre csak legvégső esetben kényszerül a diktátor. Vannak sokkal kifinomodottabb eszközök a hatalom megtartására. Észak Koreában szűrni lehet az internetet. A megtévesztett tömegnek fogalma sincs, milyen lehetne az élet, miért lázadjon. Kínában elég volt egy tank a téren, a külföldi felháborodást elviselték, belföldön csend lett. Lehetne ezt hosszan sorolni. Itthon 10 év is se elég a média megváltoztatására, de a problémák megértetése már csak kevesek számára lehetőség. Már nincsenek független egyetemek, független Akadémia, független oktatás, független egészségügy, de még van parlament. Igaz, a képviselő azon egyetlen jogát, ami megkülönbözteti a többi embertől, már elvették, de ma már csak egyetlen egyetem nem fogadja el a hatalom ezen formáját. És sem az eddig kisemmizettek, sem a tudhatóan ezután kisemmizettek nem szolidárisak. Az önálló emberi létről, a gondolkodásról való lemondás ilyen foka látszólag a hatalomstabilitását mutatja, valójában – és ezt a hatalom tudja a legjobban – ez a béke a pokol békéje. Mert senki nem tudja, mikor, mitől és ki robban. De az a robbanás mindent visz. Mint 1956-ban. Csak most nincs védőháló, Putyin már nem Hruscsov. És ez a dologban a legfélelmetesebb.

De gyűlölet a diktátorban sincs, pusztán néhány nagyon fanatizált rajongó gondolja azt, amit érez, az gyűlölet. Ezt hitették el vele. De nála se az.

okt. 10. 19:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:

"Bolsevik forradalom, ahol baloldaliak erőszakosan megdöntötték a cár rendszerét"


Már rosszul kezdődik. Aki szerint ez igaz történet, annak komoly hiányosságai vannak történelemből.

okt. 10. 21:08
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!