Aki nem oltatja be magát, az nem mehet, moziba, színházba,strandra,külföldre?

A világ évtizedek óta a hátrányos megkülönböztetés ellen küzd. Most mégis előfordulhat, hogy bárkit kitaszítanak, vagy nem engednek be bárhová amiatt, mert nem kért egy önkéntes oltást? Nehéz ügy.

Előre borítékolható a feszültség a munkahelyeken és mindenhol, ahol összecsap egymással az oltást nem kérő és a már beoltott dolgozó. Mi lesz a külföldre utazásoknál, mi lesz ha egy dolgozó nem akar együtt dolgozni egy oltást elutasítóval? Számolhatunk nehéz helyzetekkel.

Néhány nappal ezelőtt közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a koronavírus elleni oltási tervet, amely szerint azokat a taj-számmal rendelkező 18 éven felüli állampolgárokat oltják be, akiknél az elmúlt hat hónapban nem igazolódott a koronavírussal való fertőzés. A terv szerint hét csoportra osztották a magyar lakosságot az oltás szempontjából, mégpedig a következő sorrendben:

– egészségügyi dolgozók,

– szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülők,

– 60 évnél idősebbek,

– a rendvédelmi szervek dolgozóik, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal,

– azok a 18–59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap- és társbetegségek,

– a kritikus infrastruktúrában dolgozók,

– mindenki, aki nem tartozik a többi kockázati csoportba.

Ám kérdés, mit jelent ez a munkáltatókra és a munkavállalókra nézve, például kötelezővé lehet-e tenni, vagy éppen mit tehet az, aki nem szeretné beoltatni magát?

Jelenleg semmi nem utal arra, hogy a védőoltás kötelezővé válna a munkavállalók vagy a lakosság számára. A Magyar Kormány következetesen azt jelentette ki, hogy a védőoltás önkéntes lesz

– közölte Zempléni Kinga munkajogász, aki szerint a munkáltatóknak nincs törvényes joguk arra, hogy megköveteljék az alkalmazottaktól a védőoltás beadatását (hacsak nincs arra külön rendelkezés).

Ugyanakkor kiemeli, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, vagyis kockázat esetén fel kell ajánlania a védőoltást a munkavállaló számára, egyúttal tájékoztatnia kell az oltás elmaradásának előnyeiről és hátrányairól is. Amennyiben a munkáltató a felmérés alapján előírja bizonyos munkakörben a védőoltás szükségességét, akkor köteles biztosítani az oltást és annak költségeit is.

Mi a teendő, ha munkaügyben olyan országba kell utaznia valakinek, ahol kötelező az oltás?

Kérdés, hogy minden munkakör veszélyeztetettnek minősül-e a koronavírus szempontjából, és ilyen módon a munkáltató köteles-e biztosítani a védőoltást. Ebben a kérdésben iránymutató lehet az NNK által évente kiadott Védőoltás Módszertani Levél, amely a munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét tartalmazza, igaz, a 2021-es még nem jelent meg. A megjelenést követően viszont a munkáltatónak ajánlott felmérni a kockázatot az alkalmazottak körében foglalkozás-egészségügyi orvos és munkavédelmi szakember bevonásával.

Figyelembe kell venni azt is, ha például légitársaságok, biztosítótársaságok előírják a védőoltást, és az utazás elengedhetetlen része a munkavégzésnek, akkor a munkáltatók bizonyos munkakörökben kötelezővé tehetik a védőoltást. Ez vonatkozik arra is, ha egy idegen országban a beutazást csak védőoltással engedélyezik.

A védőoltás jelenleg önkéntes, ezért nem érheti hátrányos megkülönböztetés azt, aki egészségügyi okokból vagy más személyes okból nem kívánja magát beoltatni

– teszi hozzá Zempléni Kinga, aki szerint kötelező körülmény hiányában a vakcinát megtagadó munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató általi felmondása jogellenesnek minősül.

Ezzel együtt a munkáltató nem tagadhatja meg a munkahelyre való belépést sem, ha egy munkavállaló nem hajlandó beoltatni magát, kivéve, ha az adott munkakör veszélyeztetettnek minősül, és emiatt kötelező a védőoltás.

MÁSIK FONTOS KÉRDÉS, HOGY AZ ALKALMAZOTT MEGTAGADHATJA-E A MUNKAVÉGZÉST, HA A KÖZELÉBEN VÉDŐOLTÁSSAL NEM RENDELKEZŐ MUNKAVÁLLALÓ DOLGOZIK.

Bár a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg és szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, valamint a munkahelyek kialakítását, az oltásra vonatkozó adatok nem nyilvánosak, így a munkavállalók nem tudhatják, ki oltatta be magát. Az elvégzett kockázatelemzés alapján bevezetett szabályok betartását viszont számonkérheti az alkalmazott a munkáltatótól.

Ezek a szabályok a Magyarországon dolgozó, külföldi állampolgárságú munkavállalókra is vonatkoznak.

"Hozzám se jöhetsz dolgozni, mert úgy kirúglak, hogy repülsz a közmunkába.."

Te is semmihez-semértő trágya vállalkozó vagy? Nos ti éhendögletek, vagy eltakarodsz dolgozni:)

"Hozzám se jöhetsz dolgozni, mert úgy kirúglak, hogy repülsz a közmunkába."

Én nem tudom miért kell verőembert fogadni, hogy egy fahsszopó vállalkozóból kiverje a féléves keresetét az embernek felesbe...Nem jobb volna kifizetni, te köcsög?