Milyen következménnyel járt,ha valaki a 80-as években jó hangosan szidta Kàdár Jánost a villamoson?

Nem volt ilyen, nem lehetett megtenni. A múlt tapasztalatai miatt ez öncenzúra volt, mindenki tudta hogy még a rendszerváltáskor is ott voltak a pártbizalmik meg a jó elvtársak mindenhol.

1988-ban még kergették a rendőrök azokat Budapest utcáin, akik október 23-án gyertyát gyújtottak megemlékezésképpen. Láttam a Keletinél.

Nemigen lett volna semmi baja, persze ez függ az utastársaktól is valamennyire, mert az emberek hüledezve nézték volna, esetleg azt gondolták volna, hogy részeg, vagy bolond.

Egyébként akkor már nem volt olyan rossz az élet, létbiztonság volt és már áru is kezdett lenni, alábbhagyott a piálás, mindenki hajtott, dolgozott, voltak a gyárakban gmk-k és a vége felé már nyugatra is lehetett menni dolgozni, én 86-88 között Münchenben dolgoztam, a Fóti TSZ-nél volt leadva a munkakönyvem.

Meg volt már eresztve a gyeplő, különösen az évtized vége felé,

Az emberek nemigen politizáltak, sokaknak volt telke, víkendháza, sok minden olcsó volt, szerintem tuti jó évek voltak.

Valószínűleg kisebb rendőri retorzió. Bevisznek, leüvöltik a hajat a fejedről, esetleg egy-két pofon is elcsattan, aztán elengednek. A '80-as években már nagyon puha diktatúra volt, de azért diktatúra volt.

Amikor az Orbán-rendszert a Kádár-rendszerhez szokták hasonlítgatni (és teszik ezt nem ok nélkül, mert tényleg sok a hasonlóság), akkor a képhez az is hozzá tartozik, hogy a szólásszabadság most sokkal magasabb fokon áll. Ma egy újság bármikor leírhatja, hogy Orbán a haverokon keresztül szétlopja az országot, visszavet minket harminc évvel. Kádárról azt se nagyon írhatta le egy újság, hogy valamiben tévedett.

[ma 05:03]: "Az emberek nemigen politizáltak, (...)"

- Persze. De nem azért, mert a magyar ember nem szeretett mindig is politizálni, hanem mert veszélyes volt.

"(...) sokaknak volt telke, víkendháza, sok minden olcsó volt, szerintem tuti jó évek voltak."

- A valóságban nem. Az átlagos keresettel összevetve a mostaninál lényegesen drágább volt majdnem minden. Két árukategória kivétel: a legalapvetőbb pékáru (kenyér, kifli, zsemle, de tényleg csak a legalapvetőbb, tehát nem a sajtos pogácsa vagy a kakaós csiga), illetve a legalapvetőbb tejtermék (tej, tejföl) olcsóbb volt akkor. A húsok, gyümölcsök, zöldségek drágábbak voltak, sokkal kisebb választékkal, ugyanígy a ruházkodás, az utazás, a modern technikai vívmányok (autó, tévé, telefon). Hiánygazdaság volt.

[ma 06:23]: "Viszont senki nem is akarta szidni (...)"

- Ugye tudod, hogy még a '80-as években is voltak tisztán politikai foglyok? Épp elképzelem, amint valaki nem akarja Kádárt szidni, miközben semmi rosszat nem csinált, de azért két hétig előzetesben csuklóztatják. Vagy hogy egy ilyennek a családja otthon nem akarja Kádárt szidni. Na jó, ők otthon szidják is.

Nem kereste senki a balhét!

Nem léptem be a pártba, mégis főkönyvelő lettem.

Igazoltatott a rendőr a fodrásznál 12:10-kor, mert gyanúsnak talalta a nagy szakállamat.

Konkrétan a félig levágott, vizes hajammal kirángatták a mínusz 12 fokba, ott írkalták fel az adataimat.

1: a fodrász utána nem engedett vissza

2: másnap 9-kor már keresett a "káderes", hogy ejnye már!

3: lehet, egy nagyvállalattól ki is rúgtak volna.