Magyarországon volt már ennél szebb és nagyobb tűzijáték?

40 ezer pirotechnikai effekt, ebben

75–250 mm-es tűzijátékbombák,

római gyertyák,

bombettatelepek,

és a hidakon a görögtűz.

A 31 ezer pirotechnikai termék harmada bomba, a kétharmada egylövéses üstökös, bombettatelep és görögtűz.

200 kilométernyi elektromos vezetéket használtak fel,

ötvenen telepítették a tűzijátékot,

további ötvenen dolgoztak az úszóeszközök beállításán.

A műsor lézeres fényjátékkal kezdődött a Parlament homlokzatán, a Duna fölött pedig a Csodaszarvas mozgó alakja jelent meg apró fehér pontokból.

A rakétákat 5 perc elteltével kezdték fellőni - Bartók Béla: Egy este a székelyeknél című műve feldolgozásától kísérve.

Három perc elteltével újabb "történet" következett, a népvándorlásé, majd még intenzívebb petárdazuhatag jött - a Margit hídtól egészen a Szabadság hídig történt a tűzijátékok fellövése, dunai uszályokról, a "Hejj, Dunáról fúj a szél" hangjaira.

A műsor féltávjához közeledve újabb "csendes, zenés, mesés" fázis következett, a turul legendája, Álmos születésével, a Honfoglalás című film főcímdalának átdolgozásával.

A továbbiakban a hidakról és az uszályokról párhuzamosan küldték fel a látványos rakétákat a legkülönfélébb színekben, ezt blokkot a Szabadság hídról eleresztett "sorozatlövés" zárta.

Egy nagyobb ugrással Erkel Ferenc Bánk bánjának ugyancsak átdolgozott dallamai következtek, újra fényjátékkal - a Parlament nemzeti színű lézeres lobogók erdejében pompázott.

A záró periódusra Szent István arcképét lézerezték fel a Parlament kupolájára, még mindig a Bánk bán dallamaira, de a szent király fiának írt intelmeitől is kísérve.

Ezt már a Liszt-rapszódia követte zenében, és a mind intenzívebbé váló rakétázás.

A műsor a magyar Himnusszal zárult, amelyet pedig a hidakról a Dunába ömlő görögtűzfolyam festett alá. A záróhangokra pedig a Duna fölé emelkedett a Szent Korona, majd egy kereszt apró fénypontokból.

[link]