Támogatnád, hogy az állam kárpótolja a kripto károsultakat (pl. Bitcoin károsultak)?

Azért a kriptóról senki nem állította, hogy biztonságos lenne. A legkiszámíthatatlanabb valami ami Elon Musk egyetlen posztjára képes bezuhanni vagy felugrani. Aki ebbe fektetett az tisztában kellett, hogy legyen, hogy óriási rizikót vállalt.

Persze ha hittél egy noname oldal ajánlásába, az a te dolgod, de ez össze sem mérhető egy banki szerződéssel. Az egyik egy olyan ember állítása aki vlajában nem is állított soha ilyet, a másik meg egy gigaintézmény ígérete aki ráadásul ugyanúgy megszívja, ha bebuksz.

Az államnak nincs pénze. Az állam pénze az nekünk, az adófizető állampolgárok pénze, az én pénzem, a te pénzed. (Nem 100%-ig van így, de alapvetően mégiscsak ez a felállás.)

A devizahitellel kapcsolatban volt az államnak is némi felelőssége. Részben abban, hogy a forint árfolyamát stabilan tartsa, részben abban, hogy a bankszektort megfelelő jogszabályok mentén szabályozza, korlátozza. Ehhez képest az állam nem lépett fel, de még csak olyan nyilatkozat, intelem sem hangzott el, hogy a devizahitel felvételének ilyen és ilyen kockázata van, aki ilyen hitelt vesz fel, az mérlegelje, hogy vállalja-e ezt a kockázatot. Az állam pénzén működő köztévén mentek devizahitel reklámok. Ráadásul a devizahitelek által okozott gondok az állampolgárok igencsak nagy részét érintette, amivel muszáj volt kezdeni valamit. Amit kezdtek vele, az viszont nem volt túl sok így sem.

A kriptovaluták esete annyiban másabb, hogy ott az államnak nincs lehetősége szabályozni a kripto-kereskedelmet olyan szinten, mint amennyire szabályozni tudta volna a devizahitelek estén a bankszektort. Ráadásul az állam alapvetően ellenjavallta a kriptovalutákkal való kereskedelmet. Ráadásul viszonylag szűk réteget érint komolyabban a probléma, és az sem a legrászorultabb réteg általában.

Én azt gondolom, hogy nem közvetlen kötelességem azért áldozatot hoznom, mert a szomszéd srác, vagy a sarki pék devizahitelt vett fel, és az befuccsolt. De közvetve mégis érdekem ez, mert nekem sem mindegy, hogy a sarki pék bezárja-e a boltját, növeli-e az árakat, vagy rosszabb esetben hajléktalanná válik, vagy ha nyögvenyelősen is, de képes kezelni a devizahitelének a problémáját. Tehát oké, van némi szociális felelősségem is az irányában.

A kripto-kereskedelem esetén ennyire sem érzem a saját felelősségemnek a dolgot. Nem érint széles tömegeket, a sarki péknek sincs bitcoinja, ha van, akkor nem több évnyi keresetével egyenértékű pénzt dobott bele, ha meg igen, az nem gondolom, hogy nekem kellene, hogy fájjon.

Azért óriási különbség van. Az egyik esetben egy embernek a „vagyona” csökken a -6 millióról -12 millióra. Lakáshoz akart jutni, és más módja alig-alig volt, mint hitelt felvenni, és ott és akkor a devizahitel tűnt a lehető legjobb megoldásnak, a veszélyeire senki nem figyelmeztetett érdemben. A hitel befuccsolása után ott lebeg a feje felett az otthona elvesztése, ami után még mindig adós marad.

A másik esetben valakinek volt 12 millió forint megtakarítása, ennyivel volt pozitívban az egyenlege. A legtöbb ember ennyi pénzt nem is látott egyben – leszámítva egy ingatlan eladása és egy másik ingatlan megvétele közötti rövid időt –, és akinek ez a 12 millió megtakarítása volt, az számtalan módon befektethette volna, vehetett volna ingatlant, aranyat, részvényt, kötvényt, stb… És bitcoint, vagy valamilyen altcoint, amiről a nemzeti bank igyekezett lebeszélni. Ha ennek ellenére ebbe ölte bele a pénzét, akkor is még 4–6 millió pluszban van, a veszteség nem teszi őt hajléktalanná. Maximum jövőre egy közelebbi országba megy nyaralni, és beéri egy háromcsillagos szállodával a négycsillagos helyett. Még mindig jobb anyagi helyzetben van, mint az emberek túlnyomó többsége, így nem érem azt, hogy az emberek túlnyomó többségének kellene az ő kárának a kompenzálása érdekében áldozatot hozni.

Az államnak alapvetően nem kell ilyenért kárpótolni valakit, a befektetések világa ilyen, nyersz vagy vesztesz (vagy pont 0 jön ki).

Abban igaza van a kérdezőnek, hogy a devizahitelesek is csak befektetést hoztak. Bár abban az esetben más miatt is érdemes volt belenyúlni a dologba, ettől már írtak mások. De abban igaza van a kérdezőnek, hogy az is egy befektetés volt ami félresikeredett, mint a kripto.

"És bizony devizahitelesből bőven több volt, mint kriptokárosultból. A legtöbben méga mai napig sem tudják egyáltalán mi az a kripto."

Tehát ha összesen 100 ember kriptokárosult, akkor rajtuk ne segítsen az állam, de ha többen hoznának rossz befektetést, akkor már igen?xd

Alapvetően nem az állam dolga egy rossz befektetés miatt kártalanítani. De ha a befektetésben átverték az embert vagy valami hasonló, akkor már illene valakinek kártalanítani. De az nem átverés, hogy nyerészkedni akartál de nem jött be.

> Tehát ha összesen 100 ember kriptokárosult, akkor rajtuk ne segítsen az állam, de ha többen hoznának rossz befektetést, akkor már igen?xd

Ez már világnézet, illetve alapvető politikai szemlélet kérdése. Az is legitim és elfogadható álláspont, ha valaki azt mondja, hogy ha tömegek kerülnek önhibájukból problémás helyzetbe, akkor így jártak, egyék meg, amit főztek. Megvannak ennek is az előnyei, hátrányai a társadalom, így a benne élő emberek összességére nézve.

De vegyünk egy példát. Pl. Magyarországon egy raklap ember dohányzik. Önhibájukból teszik ezt? Igen. Akkor társadalmi kérdés mondjuk az ő gyakoribb megbetegedésükből fakadó probléma? Igen. Ahogy írtam, a földszinten lakó, nem dohányzó Gizi néninek sem mindegy, hogy kinyit-e a sarki pékség vagy sem., messzebb tudja-e a drágább kenyeret megvenni, vagy sem. A pék lehet, hogy önhibájából kerül problémás helyzetbe, de mivel a pék is a társadalom része, az ő baja a társadalom baja is egyben, így társadalmi érdek fűződik az ő problémájának az elhárításához. Vagy mondok egy egyértelműbb példát, nekem mindegy, hogy önhibájából vagy önhibáján kívül gyulladt-e ki a földszinti lakás, nekem – aki felelősen kezeli a gyulladásveszélyes dolgokat – érdekem, hogy a tüzet eloltsák és ne terjedjen fel hozzám. (Tudom, hogy mindkét példa sántít, nincs teljes analógiában sem a devizahitellel, sem a kripto problémájával, pusztán arra igyekszik mindkét példa rávilágítani, hogy a társadalomnak – benne nem érintett embereknek – igenis lehet érdeke egyes egyének problémájával foglalkozni.)

De nyilván itt nem mindegy, hogy egy probléma keveseket vagy sokakat érint, mert annál kisebb vagy nagyobb a társadalomra gyakorolt negatív hatása, így annál kevésbé vagy jobban érdekelt a társadalom egésze a probléma orvoslásában.

Ez azért is problémás mert a három év múlva újabb rekordot dönt Bitcoin de valaki eladta most bukóban akkor azt miért is kéne kárpótolni?

Ilyen elven akkor azt is kárpótolni kéne aki lekötött betét csinált és most nem fér hozzá a pénzéhez egyáltalán nem kevesebbhez fér hozzá hanem semmihez.

:-)))))))

nyííííhhhihhhíííííííí........