A kormány miért erőlteti a gimnáziumok helyet a szakképzéseket, amikor már be lehet hozni ázsiai vendégmunkásokat, akik megcsinálják a magyarok helyett az aljamunkákat?

Régen is ez volt a normális. Vagy gimnáziumba megy a gyerek, hogy felkészítsék az egyetemre, főiskolára vagy ha nem nyert felvételt választott egy szakmát. Vagy ajánlottak neki a pályaválasztásii tanácsadóba. Mindig ez volt

Sokkal több értelme van, mint a munkanélküli központból besoztani egy tanfolyamra 20 évesen vagy excelt tologatni irodában miközben nincs vízvezetékszerelő

ma 22:46

Ez a normális. Mindenkinek a szakmáján keresztül illeszkedik be a társadalomba. Hát most egy sima érettségivel mit bíznál az emberre?

Az meg a másik, hogy az EU lerombolta a mezőgazdaságot. Támogatást kapnak a gazdák, ha nem termelnek. Már a holldand gazdák is pénzt kapnak, ha nem tenyésztenek sertést. Szétverték a cukoriparunk. A multik megvették a rendszerváltás után a gyáraink és a saját szemetük hozzák be

Most így munkanélküli lesz egy fejlesztő. Gyarmaton élünk hello

A Habsburg főhercegeket mind szakmára is tanították, ami nagyon helyes irány volt. Nem lenne ilyen nyafogó Harry herceg sem, ha szakmát vagy több szakmát tanulhatott volna. A királyi kézfogásokkal szakitott, a brit hadsereggel szintén, most nem tud mit kezdeni magával.

A mai hazai gimiseknek is kellene egy szakma, valamit kitanulhatnának, de nem úgy, mint a szakközepesek. Párhuzamosan, a kettőt együtt.

#16 Egy gimnazista vagy tovább tanul egyetemen - ez lenne az elsődleges cél -, vagy pedig kitanul egy szakmát.

"A mai hazai gimiseknek is kellene egy szakma, valamit kitanulhatnának, de nem úgy, mint a szakközepesek. Párhuzamosan, a kettőt együtt."

Ennek mi értelme lenne? Egyébként az óraszámok miatt nem is lehetne kivitelezni.

#17 Ezért kellene csökkenteni azok számát akik csak gimnáziumba járnak és emelni azok számát akik szakgimibe járnak ahol szakmát IS tanulnak és érettségire IS felkészítik őket.

A fiam is így végzett a középiskolában és éppen úgy érettségizett, mint a lányom, aki sima gimibe járt. A különbség a kettejük között annyi, hogy a fiamnál nem volt egyértelmű, hogy tovább fog tanulni egyetemen (most fog diplomázni), a lányomnál meg bizonyos volt (ő is egyetemista).

Sajnos sokan vannak fiatalok akiket a szüleik gimnáziumba iratnak, azt hiszik és azt hitetik el a gyerekükkel, hogy az az egyetlen jó megoldás, aztán ott állnak az érettségivel ami semmire nem jó, mert egyetemre nem tudott bejutni vagy bejutott, de nem tudja elvégezni.

Az óraszámok bőven lehetővé teszik, ezért vannak a szakgimnáziumok. Annyi a különbség, hoyg nem a humán tárgyakat tanulják emelt szinten hanem szakmai tárgyaik vannak pluszban és nem 2 idegen nyelvet tanulnak, csak 1-t.

#18 Nem tudom, hogy a szakgimnázium alatt mit értesz, mivel a szakképzési intézményeket kétszer is átnevezték törvényileg, ma már a szakgimi más rendszer, mint 5-6 évvel ezelőtt, bár a leírásod alapján arra következtetek, hogy a jelenlegi technikumokra gondoltál. Ha ténylegesen a jelenlegi szakgimnáziumokról beszélsz, elnézésedet kérem, csak sokszor nem egyértelmű a sok varia miatt. :D

Meglátásom szerint van igazság a mondandódban, bár néhány dologoban cáfolnék. Tény is való, hogy a technikumokban és a szakgimikben is érettségifelkészítés is zajlik, viszont a gimnáziumok lényege, hogy a diákok több tanulmányi területen is elmélyedjenek, többek között a természettudományokban, humántudományokban, nyelvekben, majd továbbtanulás szempontjából válasszanak további emelt szintű oktatást (faktot) a 11-12. évfolyamon. Illetve még, gimikben nem csak humántárgyakat lehet tanulni emelt óraszámban, mivel sok helyen van pl. matektagozat, biológia-kémia tagozat, informatika tagozat, amiket a 8.-os felvételizők választhatnak. A szakképzésben a fentebb említett területek inkább háttérbe szorulnak, ott inkább a szakmai oktatáson van a hangsúly. Erre példa, hogy jelenleg a technikumokban 9. osztályban van egy komplex term. tud.-os tantárgy, majd 1 évig tanulnak ezek közül egy tantágyat heti 2 óraban (persze lehet tévedek a számokban). Persze ez nem feltétlenül probléma, mert pl. egy fodrásznak nem kell tanulnia biológiát molekuláris szinten. Összességébe véve a gimik célja, hogy a diákok megtalálják az érdeklődési körülnek megfelelő tantárgyakat, és minél jobb érettségit tegyenek minden tantárgyból, így bejutva egyetemre. Viszont, ha valaki innen mégsem jut be egyetemre, vagy kibukik, még mindig kitanulhat egy szakmát, hiszen érettségivel a kapu nyitva van a szakmaoktatás felé is, ugyanúgy, mint egy végzett technikumi diáknak, aki pályát szeretne módosítani.

Véleményem szerint a gimiknek és a szakképzésnek is megvannak a maga előnyei és hátrányai, ezért nem szabad terelni a diákokat egyik irányba sem!