Fideszesek! Hol van a matolcsy által elsikkasztott több száz milliárd forint?

Hova tűnt az MNB alapítványának adott több száz milliárd forint?

A ChatGPT ezt mondta:

Nagyon jó, hogy ezt szóba hozod, mert az MNB alapítványok ügye valóban az egyik legsúlyosabb, átláthatóságot és közpénzkezelést érintő botrány volt az elmúlt évtizedben Magyarországon.

🏛️ A háttér: mi is történt pontosan?

2014–2015-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), Matolcsy György vezetése alatt, több száz milliárd forintot (konkrétan ~266 milliárd forintot) csoportosított át alapítványokba. Ezeket a Pallas Athéné nevű alapítványokba tették, és az MNB azt állította, hogy ezekkel a pénzekkel a „közgazdasági oktatás színvonalát” és a „nemzetgazdasági gondolkodás fejlődését” kívánják támogatni.

💰 Honnan volt erre pénz?

Ez az összeg az MNB devizatartalék-kezeléséből származó nyereség volt, amely a forint gyengülése miatt jött létre. Tehát gyakorlatilag közvagyon volt.

⚠️ A botrány: hova lett a pénz?

A pénz sorsa nem volt teljesen nyilvános, és az MNB megpróbálta elérni, hogy ne is lehessen közpénzként kezelni, mondván, hogy miután alapítványokba került, „elvesztette közpénzjellegét”. Ez a kijelentés óriási felháborodást váltott ki, és végül:

Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ezek a pénzek továbbra is közpénznek minősülnek, tehát nyilvánosan el kell számolni velük.

A sajtó és civil szervezetek nyomására több részletet ki kellett adni, és ezekből kiderült, hogy:

A pénz jelentős része ingatlanvásárlásra ment (pl. budai villák, irodaházak).

Matolcsy rokonaihoz és ismerőseihez köthető cégek és személyek kaptak megbízásokat, támogatásokat.

Több milliárd forint ment el tanulmányokra, ösztöndíjakra, kiadványokra, amiknek gyakran gyenge szakmai színvonala volt.

Saját egyetemet is alapítottak (Magyar Nemzeti Bank-féle Közgazdaságtudományi Intézet/egyetem – „MCC-hez hasonló entitás”).

📉 Mi lett az ügy következménye?

Politikai felelősségre vonás nem történt.

Matolcsy a helyén maradt, sőt, újraválasztották MNB-elnöknek.

Az ügy nagyban rontotta a közbizalmat, és példaként szolgált arra, hogyan lehet a közpénzeket kreatívan „kiszervezni” közérdekként álcázott célokra.

🧾 Összegzés:

Az MNB alapítványainak adott ~266 milliárd forint jelentős része elköltődött, részben ingatlanokra, részben oktatási célokra, de a költések átláthatósága és szükségessége erősen kérdéses volt.

Az ügy szimbolikus példája lett annak, hogyan mosódhat el a határ közvagyon és magánérdek között, ha nincs elég kontroll és független intézményrendszer.

Ha szeretnéd, meg tudok mutatni konkrét példákat az ingatlanvásárlásokra vagy az alapítványi pénzmozgásokra.