Csak szerintem full gyász a magyar választási rendszer?

#10

Arányos választási rendszer van. És pont ez a lényege az arányos választási rendszernek, hogy előnytelen legyen. Egyetlen pártot se hozzon indokolatlanul előnybe.

11) A tisztán listás választási rendszer se lenne arányos pl. Ha Y párt Budapesten kapja a szavaztok 90%-át, eleve a mandtáumok 20-25%-át, megkapná de ha pl pl Nógrádban 99%-szavzana Y pártra, lehet még be se jutna a parlamemtbe.

Ami meg a holland válastási rendszert illeti, ott is vannak plusz mandátumok, ha győztes a párt 10% feletti eredménnyel vezet, akkor ő is kap plusz mandátumokat. Magyarán ha egy párt ott 45-53%-kal nyerne, úgy, hogy a köctekző párt csak 35%, ott kapna a győztes őpluszmandátumokat. (csak ott ez még nem történt meg ezidáig)

"Arányos választási rendszer van." Olyan nincs. Mindig akad párt minden országban, ami miatt nem az adott válastási rendszer kedvezőtlen.

"Egyetlen pártot se hozzon indokolatlanul előnybe." A legtöbb szavazatot kapott párt részesedik a győztes kompenzációból a legtöbbet a magyarországi választási rendszerben, tehát az a párt kapja, amire a legtöbben szavaztak, tehát ez nem "indokolatlan". Egyébként a győztes kompezációmrétéke sok mindentől függ, ha szoros az állás akár 1-2 mandátum is lehet csak vagy még az sem. Egyébként nem csak a győztes, hanem az egyéb pártok is kapnak kompenzációs listán plusz mandátumokat. Pl az országos listán az összefogás annó 35%-ot ért el, de jelenleg az egykori összefogás pártjai a listás parlamenti helyek 40%-ával rendelkeznek.

A küszöb még talán nem hülyeség, de a választókörzetes dolgot eltörtlném, mert semmi értelme... a parlamentben pwrtpolitika uralkldik, és soha semmikor senki nem képviselte semmiben a választókörzetét, se nem vetett fel.semmi.helyo.érdekű problémát, vagy bármi hasonló, ami indokolná a választókörzetek meglétét.

Meg maga a társadalom is elég egységes országos viszonylatban is.

#12

"A tisztán listás választási rendszer se lenne arányos"

Csak az lehet arányos.

"Ha Y párt Budapesten kapja a szavaztok 90%-át, eleve a mandtáumok 20-25%-át, megkapná de ha pl pl Nógrádban 99%-szavzana Y pártra, lehet még be se jutna a parlamemtbe."

Egy 99% Nógrád megye bőven felér pár mandátummal (természetesen nincs bejutási küszöb). De eleve miért probléma az, ha egy 99% Nógrád kevesebbet, ér mint egy 90% Budapest? Budapest lakossága sokkal nagyobb magától értetődő, hogy jobban beleszámít.

"Ami meg a holland válastási rendszert illeti, ott is vannak plusz mandátumok, ha győztes a párt 10% feletti eredménnyel vezet, akkor ő is kap plusz mandátumokat."

Hát kreáljunk olyan választási rendszert, hogy ne kapjon, és akkor még igazságosabb.

#13

"Olyan nincs. Mindig akad párt minden országban, ami miatt nem az adott válastási rendszer kedvezőtlen."

Pont ez a lényeg. Legyen kedvezőtlen a választási rendszer. Mindenki számára egyformám kedvezőtlen, avagy senki számára nem kedvező.

"A legtöbb szavazatot kapott párt részesedik a győztes kompenzációból a legtöbbet a magyarországi választási rendszerben, tehát az a párt kapja, amire a legtöbben szavaztak, tehát ez nem indokolatlan."

A győztes kompenzáció minden körülmények között indokolatlan. Milyen alapon járnak olyan szavazatok egy pártnak, amelyek nem is rá leadott szavazatok? A győztes kompenzációt el kell törölni, az egyik legigazságtalanabb dolog.

#9 És miért kell arányosnak lennie egy választási rendszernek?

A választás célja nem az hogy demokráciásat játsszunk, hanem hogy eldöntsük ki vezesse az országot a következő 4 évben. Ehhez meg stabil kormány kell és a választási rendszernek ennek kell megfelelnie.

#15 "A győztes kompenzáció minden körülmények között indokolatlan. Milyen alapon járnak olyan szavazatok egy pártnak, amelyek nem is rá leadott szavazatok? A győztes kompenzációt el kell törölni, az egyik legigazságtalanabb dolog."

Neked fogalmad sincs arról mi az a győztes kompenzáció.

A magyar rendszerben ez konkrétan azokat a szavazatokat jelenti amit arra a jelöltre adtak le amelyik nyert, de a győzelemhez már nem volt rá szüksége.

HA X párt jelöltje kapott 1500 szavaztot, az Y párté meg 1000-t, akkor az X jelöltje nyert volna műr 1001 szavazattal is. A másik 499 szavazatot is erre a jelöltre adták le a szavazók, de nem volt rá szüksége a győzelemhez. A kompenzációs listán a vesztes pártnak, az Y pártnak mind az 1000 szavazata megjelenik, és a győztes kompenzáció miatt már az X pártnak ez a 499 szavazata IS. Ha egy másik körzetben meg Y párt jelöltje nyer 2000 szavazattal és X párt jelöltje meg csak 500 szavazatot kap, akkor meg a kompenzációs listához bekerül az X pártnak ez az 500 szavazat, az Y győztesnek meg a 2000-501 = 1499 szavazat. Mindig azt kapják meg amit a szavazók rájuk adtak le!

Van olyan választási rendszer ahol a választás győztese konkrétan kap plusz mandátumokat a parlamentben, hogy stabil legyen a kormányuk. De ahhoz előbb nyerniük kell, megszerezni a mandátumokból a legtöbbet és utána ad nekik még a rendszer plusz akárhány mandátumot. Ez is egy módja annak hogy kormányképes erő legyen a választás után. De a magyar rendszer nem ilyen.

"Normális demokráciában a kompenzációt a jelentős támogatással rendelkező" Szerinted mely országok a "normális demokráciák"?

Pl Olaszországban 30% körüli eredményekkel szerzik meg rendseresen pártok a mandátumok abszolút többségét, a hagyományos "történelmi demokráciákban", pl Nagy-Britanniában a nyertes jelölt mindent visz, akkor is csak 1 szavazttal nyert, ahogy az USA-ban is az állami választásokon sőt, ott még az elnökválasztáson az is előfordul, hogy nem az nyeri az elnökválasztást akire a legtöbben szavaztak.

#17

"Neked fogalmad sincs arról mi az a győztes kompenzáció.

A magyar rendszerben ez konkrétan azokat a szavazatokat jelenti amit arra a jelöltre adtak le amelyik nyert, de a győzelemhez már nem volt rá szüksége."

Magyar rendszerben van egy pártra leadott listás szavazatod és van egy körzeted képviselőjelöltjére leadott szavazatod.

Miért lesz és képviselőjelöltre leadott szavazatból pártszavazat? Az a szavazat egy egyéni jelöltre ment, nem egy pártra. (Az már más kérdés, hogy az esetek 99%-ában az emberek pártlogó alapján szavaznak az egyéni jelöltekre is).