Szijjártó Péter csak tavaly 2 milliárd forintból repülgetett. Ebből a pénzből nem tudtak volna neki venni egy olyan telefont, ahol nem tudják lehallgatni, amint éppen elárjulja a hazát az oroszoknak?

#30!

Tehát munkát adott. :D

Gondolom, de diák vagy, vagy alkalmazott.

Én vállalkozó vagyok és természetesen szokszor alvállalkozó. És örülök, hogy nekem csak a szakterületemmel kell foglalkozni. Én végzem el az érdemi munkát, de szükségem van a fővállalkozóimra.

28. Sajnálom, nem fogunk egyetérteni.

Lehet ezt kritizálni politikai alapon, de fontos szétválasztani az értelmezést a tényektől: a külgazdasági tárgyalások célja mindenhol az, hogy beruházásokat és munkahelyeket hozzanak be az országba, és ezekből konkrét gazdasági projektek születtek. Az, hogy ezt ki hogyan értékeli (sikernek, kudarcnak vagy rendszerkritikának), már vélemény kérdése, de nem ugyanaz, mint azt állítani, hogy „ez nem munka” vagy (hiszen a pénzből itt is maradt) „csak pénzosztás volt”.

#32 Kihagytad hogy tőkét is kell behoznia, tehát nem mindegy hogy milyen áron jön beruházás. Egy kiszolgáltatott, külső tőkére épített gazdaság nem tudja a végtelenségig egyszerre eltartani a multikat és egy belső, politikailag vezérelt korrupt rendszert. A kettő együtt olyan mértékű erőforrás‑igényt jelent, amit egy kis ország gazdasági kapacitása nem bír el hosszú távon.

Ha a tőke drágán jön (nem visszatérítendő támogatások, adókedvezmények, infrastruktúraépítés), az ország fizet. Emellé aa a tőke úgy jön, hogy alacsony hozzáadott értékű munkahelyeket hoz, az ország nem kap gazdasági növekedést. A keleti multik pont ezt a modellt használták ki Magyarországon, óriási állami támogatásokat kaptak, az infrastruktúrát is az állam építette, a profitot kiviszik, a munkahelyek alacsony hozzáadott értékűek, a környezeti és energetikai terhek pedig Magyarországon maradnak.

Nem hagytam ki a tőkét, csak nem ez volt a kérdés tárgya.

Az eredeti állítás az volt, hogy Szijjártó "csak repked, nem csinál semmit". Erre hoztam példákat olyan beruházásokra és gazdasági megállapodásokra, amelyekhez a külgazdasági diplomáciának is köze volt. Ez önmagában cáfolja azt az állítást, hogy semmit nem csinált.

Amiről te írsz, az már a gazdaságpolitika másik oldala: megérte-e az állami támogatás, megfelelő volt-e a beruházások szerkezete, elég magas-e a hozzáadott érték, mennyi profit marad itthon. Ezek teljesen legitim kérdések, és utólag fogjuk meglátni, hogy melyik stratégia a jobb, de ez nem ugyanaz a kérdés.

A külföldi működőtőke bevonzása egy gazdaságpolitikai eszköz, amit szinte minden nyitott gazdaság alkalmaz. A munkanélküliséget akarták csökkenteni,ami ezáltal részben sikerült. Ez nem zárja ki azt, amit te írtál. Arról lehet vitázni, hogy ezt a magyar kormány jól vagy rosszul csinálta, de attól még a beruházások létrejötte és a befektetők idehozása igenis elvégzett munka. Én értem, hogy mit akarsz mondani, de te is érted, hogy én mit szeretnék?

#37 "A külgazdasági diplomáciának is köze volt"

Szijjártó nem önálló stratégiai döntéshozó volt, hanem végrehajtó szereplő a NER-ben. Nem önálló munkát végzett, konkrétan egy madár volt aki repkedett. Illetve nem szakmai kiválasztás útján lett külügyminiszter, hanem politikai lojalitás és személyes bizalmi viszony miatt.

Nem utólag látjuk meg, a keleti gyárakra adott állami támogatások egy része sokkal kisebb költségvetési megtérülést hoztak, mint amit ugyanebből a pénzből szociális, bérjellegű intézkedések vagy akár KKV támogatások hoztak volna vissza. Ez pedig pontosan azért történhetett meg, mert a külügyminiszternek, aki a beruházási tárgyalások első számú politikai felelőse, valójában közgazdasági szemléletre lenne szüksége.

Egy külügyminiszter nem csak protokolláris szereplő, nem csak aláíró és kommunikátor. Az a feladata hogy felmérje a beruházások valódi költségvetési hatását, megértse a támogatások megtérülési logikáját, és felismerje, ha egy multinak adott állami pénz valójában nem hoz vissza semmit a magyar gazdaságnak.

Ha nincs közgazdasági gondolkodás, akkor a külügyminiszter ideje, és tárgyalási kapacitása rossz helyre megy. A nyugati cégek nem kaptak akkora támogatást, mint a keleti gyárak, és nem viszik ki teljesen a profitot, mert sok tevékenységük magas hozzáadott értékű. A nyugati gyárak 700–1000 milliárd Ft/év bevételt hoznak a magyar államnak. A keleti gyárak pedig kb. 40–80 milliárdot, miközben a keleti gyárak támogatása nagyobb, mint az általuk generált adóbevétel.

Az EU adott volna támogatást, ha nyugati (EU‑s vagy EU‑hoz kötődő) akkumulátorgyárak épülnek Magyarországon.

Orbán nem azért akart keleti akkumulátorgyárakat, mert azok jobbak Magyarországnak, hanem mert a politikailag és gazdaságilag is retardált, akinek a politikai céljai fontosabbak voltak, mint a gazdasági megtérülés.

"Szijjártó nem önálló stratégiai döntéshozó volt, hanem végrehajtó szereplő a NER-ben. Nem önálló munkát végzett, konkrétan egy madár volt aki repkedett. Illetve nem szakmai kiválasztás útján lett külügyminiszter, hanem politikai lojalitás és személyes bizalmi viszony miatt."

Ebből nem csak azt tudtuk meg, hogy fogalmad sincs Szíjjártó munkájáról, de a karrierjéről sem tudsz semmit sem.

Persze az ilyen nagyon magabiztosan előadott full hülyeségekkel a gyerekeket be lehet hülyíteni, de képes önálló gondolkodásra, az körberöhögi azokat a hülyeségeket, amiket idehánytál.

Gondolom te sem néztél utána ezeknek, csak pl. a Redditen ezért megsimogatják a buksidat (hiszen, aki nem tiszás, azt kivágjár a hungary-ból), ezért azt hiszed, hogy ha ugyanazt bégeted, amit hallottál, akkor már okos vagy.

Tévedsz. Iszonyatosan nagy butaságokat írtál.