Nem elszomorító, hogy nagy valószínűséggel sosem fog többet kormányra kerülni a fidesz-kdnp?

#20

Jó reggelt, üdvözlünk Magyarországon! Az egyetlen olyan nemzet hazájában, amelyik önnön nagyságáról álmodozik, miközben gőzerővel dolgozik önmaga kisebbé, erőtlenebbé és butábbá tételén, azzal, hogy lenyom, megfojt és elüldöz mindenkit, aki valamilyen kreativitást, haladást és összefogást tudna és akarna hozni.

minisztereink színvonala, hozzáértése:

"Gajdos László Tisza Hivatalos

2 napja

Csak szólok!

NINCS TÖBBÉ VÍZHIÁNY – ha a víztermelést helyben, megújuló energiával tudjuk megoldani.

A képen látható napelemes légköri víztermelő berendezés a levegő páratartalmából állít elő tiszta ivóvizet. stb"

ai (tudom nem tévedhetetlen, de a logikát össze tudja rakni): Na, ez egy tipikus eset, amikor a politikai lelkesedés és a csillogó PR-technológia találkozik a kőkemény fizikával.

Nézzük meg tisztán szakmai, fizikai és gazdasági szemmel, hogy miért "baromság" (a szó legszorosabb értelmében) ezt a technológiát általános vízhiány elleni megoldásként hirdetni Magyarországon.

1. A fizikai korlát: Amikor a legnagyobb szükség lenne rá, akkor nem működik

Ezek a berendezések (AWG - Atmospheric Water Generator) lényegében nagyra nőtt páramentesítő készülékek (mint egy mobilklíma).

Ahhoz, hogy vizet kondenzáljanak ki a levegőből, magas relatív páratartalomra van szükség.

Magyarországon az aszályos, forró nyári napokon (amikor a vízhiány valós probléma) a relatív páratartalom napközben gyakran 30% alá esik. Ilyenkor a gép hatásfoka drasztikusan leromlik, vagy konkrétan nulla vizet termel, miközben az áramot zabálja.

2. A matek és a gazdaságosság (A "kockás lap" esete)

gazdasági abszurditás:

Mezőgazdaság: Egyetlen hektár kukoricának a tenyészidőszakban napi több tízezer liter vízre van szüksége. Ha egy gép ideális esetben (értsd: trópusi párában) tud 480 litert, az a mezőgazdaságban kerekítési hiba.

Energiaigény: A víz légneműből folyékony halmazállapotúvá alakítása (fázisváltás) elképesztően energiaigényes folyamat. Köbméterenként nagyságrendekkel több áramot fogyaszt, mint a hagyományos kútfúrás, vagy akár a folyóvíz tisztítása és szállítása.

3. Környezeti hatások (A szárító hatás)

A páradiffúziós nyomásról: a gyakorlatban a légkör hatalmas mérete miatt lokálisan egy-egy gép nem szárítja ki a klímát. Viszont a természet egyensúlyába ilyen drasztikus és drága módon beavatkozni hibás irány.

Összegzés

Magyarországon nem a technológiai vízelőállítás hiánya a gond, hanem a vízmegtartásé. A lehulló csapadékot és a folyóinkon érkező vizet kellene megtartani víztározókkal, tájrehabilitációval, nem pedig méregdrága, klímaberendezés-elvű gépekkel "szüretelni" a száraz nyári levegőt.

Katasztrófahelyzetben (pl. egy elszigetelt katonai bázison a sivatagban) van létjogosultsága a technológiának, de lakossági vagy mezőgazdasági vízhiány kiváltására itthon teljesen alkalmatlan.

#25

Te most egyébként hallucinálsz, vagy mi a problémád? Először belinkelsz egy ide nem illő dolgot, amiről aztán magad állapítod meg, hogy kamu, aztán meg kétségbeesetten kapkodsz valaki után, aki megerősítené a légbőlkapott állításodat? Jól vagy? Vagy már teljesen odalettél a Tisza elleni gyűlölettől? Vigyázz magadra, mert mi lesz ha kibuksz, kin fogunk majd szórakozni?