Hogyan, és milyen feltételekkel lehet ma Magyarországon új pártot alapítani?

A párt bejegyzésénél a bíróság vizsgálja:

a) névkizárólagosság, névszabatosság követelményének teljesülését;

b) nem gazdálkodó tevékenységre alakult – e;

c) állampolgársági feltétételek teljesülését, magánszemély alapította – e, tisztviselők nem állnak – e közügyektől való eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt,

d) ügyintéző ill. képviseleti szerv választása törvényesen zajlott – e le;

e) vagyonnal rendelkezik –e,

f) nyilvántartott tagsággal rendelkezik – e.

A pártnak rendelkeznie kell ügyintéző és képviseleti szervvel, valamint egy legfelsőbb döntéshozó szervvel.

Legfelsőbb szervet össze kell hívni:

a) legalább ötévente; ezenkívül

b) ha bíróság elrendeli,

c) ha tagok 1/3-a kívánja;

d) ha az alapszabály kérdésében kel döntést hozni;

e) éves költségvetés meghatározása céljából;

f) ügyintéző szerv hozzájárulásának elfogadása miatt;

g) egyesülés illetve feloszlás kérdéséről való döntésnél.

A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.

a) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

b) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg

azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be:

1. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak.

2. A fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak (A fegyveres erők nem hivatásos katonai állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg.)