Azok akik nácizzák a Jobbikot és a Gárdát, mégis mi alapján teszik ezt?

"Ha a második világháborúban a németek győztek volna, akkor most a zsidók lennének a szélsőségek, és a náci eszméket valló emberek az "átlagemberek"."

Ez igaz, valószínűleg ez lenne, persze lehet, hogy akkor meg Hitler halála után felbomlott volna az egész, de ez már a mi lett volna ha esete, ebbe ne menjünk bele.

Nade nézzük tovább mit írtál utána:

"Úgy tanulnád a történelmet az iskolában ahogy a nácik megszabják, a saját világnézetük szerint. Valószínűleg úgy írnák meg a történelem könyveket, hogy a zsidókat állítanák be rossznak, és magukat jónak. "

Ez is valószínűleg így lett volna. De most akkor nézzük meg, hogy a valóságban mi a jó.

Kezdjük a náci ideológiával: az árja faj felsőbbrendű a többinél, a többi faj csak szolganép.

Most nézzük a mai ideológiát: minden ember egyenlő, attól függetlenül, hogy hová született.

Akkor melyik is a jó ideológia? Szerintem a jelenlegi az, és szerintem ha szavazásra bocsátanánk, akkor is a jelenlegi lenne.

"Az alatta lévő marhaságod már nem kommentálnám, szégyelheted magad hogy magyar létedre ilyet mondasz."

Ez a baj veletek, hogy ti érzelemből politizáltok, a tényeket és a számokat, amik alapján két dolog összehasonlítható, mégsem vagytok hajlandóak figyelembe venni.

És számomra a Holokausztba az is beletartozik, hogy a mi katonáink is meghaltak. Ez a magyar nép Holokausztja, a Don kanyar. És persze ott vannak zsidó honfitársaink is, többek között Radnóti.

A jelenlegi ideológiának csupán egyetlen baja van, hogy nem működik :)

Mellesleg rég nem arról szól már, mint ahogy annak idején Rousseau vagy akár Petőfi megálmodta.

Nekem sokkal jobban fáj Trianon, mint a holokauszt.

"mert azt nevelték beléjük hogy ez a normális; hitelekből élni, és kamatrabszolgasában tengődni. "

És itt jön be aluliskolázottságod. Hadd hozzak fel egy példát:

Szüleim vidékről, szegény családból származnak, mindketten. Amikor összeházasodtak, kénytelenek voltak hitelt felvenni, hogy saját lakáshoz jussanak. Nem nagy lakáshoz, csak egy kétszobás panelhez. Ennek ellenére sosem éreztem azt, hogy kamatrabszolgaságban élnénk. A részleteket mindig pontosan fizették, és bizony egy idő után el is fogyott a hitel, a lakás meg a miénk lett. Ennek persze feltétele volt, hogy csak annyi hitelt vettek fel, amennyit tudták, hogy akkor is tudnak fizetni, ha valamelyikük munkanélkülivé válna. Sőt tovább megyek: nem csak törlesztették a hitelt, hanem félretenni is tudtak. Sőt pár éve nagyobb lakásba költöztünk (persze újabb hitel segítségével), de még így a válság közepén sem okoz gondot a fizetése.

Na mondjuk az egész előfeltétele az volt, hogy a szüleim annak idején hajlandóak voltak TANULNI. A buta emberek kerülnek csak adósságcsapdába, akik hitelt hitelre halmoznak.

A hitel ugyanis ha hiszed, ha nem, nem ördögtől való dolog, amennyiben ezt a régi mondást megjegyzed: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.