Előbb fizessünk adót, és aztán követeljünk értékarányos állami szolgáltatásokat, vagy várjuk meg, míg javulnak a szolgáltatások, és csak aztán fizessünk adót?

Pusztán elméletileg a válasz egyszerű és logikus, de a politika közel sem az elméletekről, számokról és logikáról szól, hanem elsősorban érzelmek/látásmód/"bizalom", stb...

A válasz meg (elméletileg) természetesen az, hogy nem lehet fejleszteni semmit, amíg üres a kassza, tehát előbb adó, amiből állambácsi javítgatja nekünk az országot...

DE nyilván ehhez kell az, hogy az ember elhiggye, hogy üres a kassza, hogy állambácsi nem rakja zsebre a pénzt, hogy később látni fogjuk a javulást... stb-stb... és ezt kevesen hiszik el, és még többen vannak, akiket meg nem is érdekel, ha arról van szó, hogy mennyi marad a zsebében...

Így igaz: ahol van bizalom, ott van adófizetés is!

Úgy hangzott, mint egy háziáldás, de így van.