Szerinted miben lenne más a magyar gazdaság ha 2011-től kezdve minden évben 400 milliárd állami támogatás menne lakossági hőszigetelésre és 250 milliárd állami támogatás lakossági napelemekre?

Sokkal energiatakarékosabb lenne, jóval kisebb lenne a lakossági energiafogyasztás.

Ennek megfelelően nem lett volna szükség a rezsicsökkentésre, és még az ország is kevésbé függene az akárhonnan is behozandó földgáztól, egyéb energiahordozóktól. Spórolni nem azzal lehet, hogy megvesszük az energiát, majd olcsón adjuk (mert ez ugye szimpatikus dolog), és a különbözetet adóból fizetjük. Ez csak önbecsapás. Spórolni úgy lehet, ha kevesebbet fogyasztunk.

Aki járt mostanában nyugaton, az pontosan tudja, hogy az útmenti falvakban már alig látni olyan házat, aminek a tetején nincs napelem, vagy napkollektor.

Én abban látnám a "jövőt", ha állami támogatással és törvényi szabályozással a jövőben csak aktív vagy passzív házak épülnének!

Az állami támogatással a házakra telepített napelemek által megtermelt energiából pedig jutna még az országos hálózatba is, amit árban kompenzálnának, azaz kifizetnének.

Ugyanis ilyenek már vannak jobb helyeken!

Szerintem sok mindenben.

1. Azt nem is veszem figyelembe, hogy egyetlen politikus sem szavazná meg, ha ezzel nincs közvetlen haszna.

2. Azt sem veszem figyelembe, ekkora összeggel több, mint 100 év kellene a hőszigetelésre, arányosan sokkal több a napelemekre. A legstabilabb országban se terveznek 20 évre.

3. Újabb eleme lenne a "majd állam bácsi megoldja" már amúgy is túlburjánzó szemléletnek. Többek között ez a szemlélet vitte csődbe a szocializmust.

4. Viszont tömegével keletkeznének "szakértő" vállalkozások a hőszigetelés kivitelezésére. Nagyjából a kétharmad esetben ez további nagyszerű feladatokat generálna, amikor a dilettáns munkák után keletkező hőhidakat (és abból származó gombásodást) kellene felszámolni. Az nem világos, milyen további pénzből.

5. Újabb ok lenne az állam eladósodására, hiszen a sok nyersanyag (púrhab és napelem) importfedezetét valamiből elő kell teremteni.

6. Egyetlen vigasz, hogy ez soha nem látott lenyúlási lehetőséget biztosít, ezért valójában csak összességében úgy 100 milliárd hasznosulna ténylegesen (ha az okozott károkat is a fenti összegből fedezzük).

A hőszigeteléssel jól járnánk, mert hazai alapanyaggal és munkával megvalósítható lenne. Mostanra érzékelhetően kevesebb gázt vennénk külföldről.

(így is kevesebbet tüzelünk => 13,8 helyett 9,9 mrd m3/év, de ez főleg azért van mert sokan átálltak fára, szénre és (fúj) szemétre)

A napelem más tészta azzal a kínai vagy német gyártó jár jól és rendszerszinten magas plusz költségeket generál. Amikor süt a nap egy csomó erőművet le kellene állítani, de készenlétben tartani, hogy ha elbújik a napocska akkor gyorsan elkezdjen termelni. Az ilyen blokkok, amik állnak, de készenlétben vannak, hogy rövid időre bármikor beugorjanak elég drágán üzemelnek. A kérdésedre válaszolva: drágult volna a villamos energia és nőtt volna a megújuló részarány néhány százalékkal.

(Elektromos áramból is az a legjobb, amit meg sem kell termelni és itt a hőszigeteléshez képest olcsón lehet hatékonyságot növelni. Csak sok ember lusta áttekinteni az otthoni berendezéseit és a leggyengébb láncszemet időről időre lecserélni)

Azért az 1/3-nál nagyobb a külföldi részarány, mivel a napelemek és az inverter adják a cucc árának 90 százalékát.

Egyiket sem hazánkban gyártják.

A vízenergiát senki sem említette...ha mindenki másnak (német, osztrák, szlovák, szerb, román) megéri ilyet építeni a Dunára, hogy lehet hogy nekünk nem?