Melyik város volt Magyarország első fővárosa?

A honfoglalást követően a magyar fejedelem és közvetlen környezete (őket hívták fejéreknek) Székesfehérvár környékén települt le.

Azonban már Géza fejedelem Esztergomba tette át az uralkodói székhelyet, tehát már államalapírásunkkor Esztergom volt a királyi város. Ha jól tudom IV. Béla tette át a királyi székhelyet Budára.

Tehát, ha valaki Székesfehérvárt nevezi első fővárosnak annak is van alapja, de ha Esztergomot nevezik annak akkor az is igaz. (és ha mint állam fővárosáról beszélünk, akkor Esztergom a nyerő)

"Az lehet, csakhogy ekkortól még nem számítjuk Magyarországot, pontosabban a középkori Magyar Királyságot."

Nézőpont (állambölcselet) kérdése, hogy mikorra datáljuk Magyarország megszületését.

A törzsi állam, vagy nomád állam ugyanúgy országnak minősül, tehát Árpád idején már létezett Magyarország.

Visegrády professzor definíciója szerint: az állam olyan szervezet, amely főhatalmat gyakorol egy meghatározott területen élő népesség felett.

Nos, ha azt vesszük, Magyarország első fővárosa csakis Székesfehérvár lehetett, mivel az első település, melyen kialakult a modern értelemben vett városi élet, az Székesfehérvár volt. Egyesek szerint már I. Istvántól kivételes privilégiumokat kapott a város, de III. István már minden kétséget kizáróan városi rangra emelte a települést. Ezeket a privilégiumokat hívták fehérvári jognak. Ha egy település várossá akart válni, akkor meg kellett kapnia a fehérvári jogot. Esztergom (ha jól tudom) kb. száz évvel Fehérvár után kapta meg ezeket a jogokat.

A két várost az általánosan elfogadott álláspont szerint Géza nagyfejedelem alapította hatalomra jutásakor. Mindkét város kivételes szerepet töltött be már a fejedelemség életében is. István születési, keresztelési halálozási helyének sem nevezhető meg bizonysággal Esztergom, egyesek szerint ezek az események Fehérvárott történtek.

Fehérvár Szent István uralkodása előtti jelentőségét bizonyítja az is, hogy Géza ott építtette föl az ország első templomát, amelybe eltemették.

Habár István Fehérvárott nem alapított püspökséget, ez nem von el semmit jelentőségéből, ugyanis a királyság világi központjává kedvenc városát (több helyen is így emlékeznek meg róla) tette. A fehérvári Nagyboldogasszony-bazilikát, azzal együtt a kincstárat, a levéltárat és a koronázási jelvényeket kezelő fehérvári társaskáptalan tekintélye az esztergomi érsekségével vetekedett. A káptalan vezetője (a nagyprépost) egyedül a királynak és a pápának tartozott elszámolással. Emellett az ország mindenkori alkancellári tisztségét is a fehérvári prépost töltötte be (a főkancellár az esztergomi érsek volt).

Lehet arról vitatkozni, hogy melyik volt az első főváros, mindkét részről lehet fölhozni érveket és ellenérveket. Én azt a nézetet támogatom, miszerint ekkor az ország kétközpontú volt.

Arról hallottam már, hogy Esztergomban hogy beleverik a diákokba a városuk történelmét, csak éppen meghamisítva. Én nem vagyok a lokálpatriótanevelés ellen, de hazudni akkor sem kellene.

Esztergom volt Magyarország első fővárosa.

[link]

[link]