Magyarországon jó volt élni a középkorban? Európában a középkori Magyarország jobb volt, mint Nyugat-Európa?

Igen, nagyszerű volt.

Ott volt Zsákfos, a bolondos is. Mindig nevettünk rajta, miközben vakaróztunk a rühtől meg a bolháktól.

Történelem kedvelőként érdekesnek találom a középkort is,de azért semmiképp sem élnék akkor úgy vagyok vele :)

Mindent összevetve azért Magyarországon a török hódításig jobb élete volt az átlagparasztnak mint Nyugat-európában(Mohácstól kezdve viszont egy több mint 150 éves korszak következett amikor aztán tényleg sz*r volt a helyzet minden téren és a magyarság száma nem is nőtt ami elég szomorú,ha arra gondolok ezalatt simán meg is duplázódhattunk volna.)

Magyarországon tömeges éhínség kivételesen rossz éveket leszámítva nemigen volt,mert a Kárpát-medence Európa egyik legjobb termőterülete.

Járványok azért ide is elértek,a magyar történelem két nagyon jelentős alakja Hunyadi János és I.(Nagy)Lajos is pestisbe halt bele(igaz Lajos Nápolyban szedte össze a pestist valószínűleg). Annyiban voltunk szerencsésebb helyzetben,hogy nálunk kisebb volt a népsűrűség és a városiasodás mint nyugaton,illetve a magyar tisztálkodási kultúra fejlettebb volt mondjuk az angolnál vagy a franciánál(ami gyakorlatilag nem is létezett akkoriban,de az akkori magyar tisztálkodás is csak középkori mércével volt jónak mondható.)

2#

Csak szólok, hogy a kérdező a középkorról kérdez, nem az újkorról.

A Kérdezőnek:

Magyarországon középkori viszonylatban kevesebb bajt jelentett a megélhetés egy átlagos családnak, mint Nyugat-Európában, mert a már akkor is jóval sűrűbben lakott nyugati régiókhoz képest alacsonyabb volt a népességszám, és jobbak voltak a termeléshez szükséges viszonyok és adottságok, ez a kettő együtt élelmiszerbőséget jelentett, ami egyben az élelmiszerárak itteni viszonylagos alacsonyságához is vezetett.

A járványok, betegségek a kor higiéniai viszonyához és orvosi tudásához tartoztak, nem társadalmi berendezkedéshez köthetőek. Ugyanilyen mai korok között India, vagy Latin-Amerika némely elmaradott része.

Pestis többször pusztított Magyarországon (bár az alacsonyabb népsűrűség miatt kevésbé látványos terjedésben), még az 1700-as évek közepe felé is. A Rákóczi-szabadságharc után többen haltak meg az akkor felcsapó pestisjárványban, mint előtte a háborúban összesen. (Igen, ez már az újkor, csak rámutatok, hogy a pestis még ilyen későn is jelen volt - és előtte is.)

------------

Egy kérdés még hollófernyigeshez:

"Mondjuk úgy, hogy 1514-ig átlagparasztnak lenni egyformán rossz volt nálunk meg nyugaton is, de utána itt Werbőczy törvényeivel nagyot zuhant a helyzet."

- Ezt már máskor is hallottam egy-egy kör megfogalmazásában, és már akkor sem értettem, mitől esszenciális megjelenítője az osztályharcnak a Werbőczy-féle törvénykönyv. Semmi mást nem tett, mint a Magyarország különböző tájain, írva vagy szájhagyományban élő törvényeit összegyűjtötte, leírta, és egymáshoz igazította egyetlen könyvben.

"A jobbágyokat gyakorlatilag rabszolgasorba nyomták le"

- A röghözkötést a Dózsa-féle felkelés után vezették be a parasztságban, tulajdonképpen egyfajta büntetési formaként, és egyben vele megelőzni gondolván a későbbi hasonló eseményeket. Azután pedig mégis feloldották.

Ehhez Werbőczy törvénygyűjteményének viszont semmi köze.