Tényleg azt kell csinálni, hogy ki kell menni külföldre dolgozni, majd pár hónap múlva jár a munkanélküli segély, és azon élni?

Érdekes, hogy a kelet-európaiaknak sikerült ezt a jelenséget bemutatni Nyugat-Európának.

Ott elég erős a munkanélküli ellátás, mivel valljuk be, az a legrosszabb, amikor egy dolgozóból hirtelen csöves lesz, ezért arrafelé inkább úgy döntöttek, hogy ebből az ellátásból is lehessen emberi körülmények között megélni egy rövidebb ideig. Na, ilyen például Magyarországon nincs, ha munkanélküli leszel, akkor kapsz egy kis alamizsnát 3 hónapig, ami semmire nem elég, és ennyi idő alatt bizonytalan munkát is találni.

De ezek alapján már érthető, hogy miért nem ilyen bőkezű a magyar kormány: míg mondjuk Németországban olyan a mentalitás, hogy minél hamarabb szeretnének munkát találni, visszamenni a munkaerőpiacra, addig itt, ha emberi munkanélküli ellátás lenne, akkor azon élnének sokan korlátlan ideig. Nyugat-Európába ez elkezdett átszivárogni, ami szerintem borzalmas dolog.

Főleg azért borzalmas, mert az EU ebben nem talál közös politikát. Simán elvagyunk azzal, hogy keleten mehetsz csövesnek munkanélküliként, Németországban meg tartósan normális életed lehet, ha elveszíted a munkád. És persze nyugaton meg már kezdenek védekezni, hogy cifra feltételekhez kötik a munkanélküli ellátást, mert a keletiek visszaélnek vele. Na, erre kellene kitalálni valamit EU szinten!

Néhány skandináv országban a munkaidő 8 óra helyett csak 4-6 óra. Hollandiában, belgiumban pedig a részmunkaidő a legnépszerűbb. Azaz low effort elmenni olyan helyre, ahol nem dolgozod ki a lelked, mint itthon a 12 órás gyári melókkal és ott van is kedvük dolgozni.

Más: 250 ezer Ft dániában nagyon kevés, talán ha albérletet kapsz annyiért...

Miért kellene ezt csinálni? Valaki pisztolyt fogott rád, hogy ezt tedd?

Ha nem ez utóbbi eset fordult elő akkor tedd fel értelmesebben a kérdést, mert hülye kérdésre csak hülye válasz jár.