Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Miért ilyen tisztességtelen a...

Miért ilyen tisztességtelen a jelenlegi választási rendszer?

Figyelt kérdés

Az egyéni körzetek vannak túlsúlyban, viszont a kétfordulós választási rendszer megszűnt. A listáról kevesebben jutnak be, ezáltal nem a választók akaratát mutatják ( hisz ha egy pártra 40% szavaz, simán lehet az egyéni körzetekkel 70%-a, ami messze eltér a valóságban elért eredményektől ), ráadásul a töredékszavazatok nálunk egyedüli módon győztes kompenzációt eredményeznek.

De ez miért ilyen ( rossz értelemben ) átmenet a listás és az egyéni körzetek között és miért ilyen tisztességtelen?


2018. júl. 20. 01:37
1 2 3 4 5
 1/48 anonim ***** válasza:
26%
Az Egyesült Királyságban meg csak egyéni körzetek vannak, mégsem mondák tisztességtelennek. A legtöbb választási rendszer nem egyenesen arányos, hanem inkább a győztest segíti, hogy könnyebben lehetséges legyen a kormányalakítás, ez jellemző a magyar rendszerre is. Amúgy már 1990 óta, szóval volt időd hozzászokni.
2018. júl. 20. 05:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/48 anonim ***** válasza:
30%
nyugati bezzegdemokraciakban meg ennyit se kaptak volna a ballerek
2018. júl. 20. 08:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/48 anonim ***** válasza:
83%
A FIDESZ hatalma megtartása érdekében alakította át a 2010 előtti választási rendszert, az előzővel nagyon sokat bukott volna.
2018. júl. 20. 08:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/48 anonim ***** válasza:
0%

Nem tisztességtelen a választási rendszer.

A jelenlegi rendszerben ELŐRE fel kell vállalni, MIELŐTT leadnád valakire a listás szavazatodat, hogy később kivel fognak összeállni, kivel hajlandóak, szándékoznak majd szövetséget kötni és kivel nem. Így nem fordulhat elő olyan általánosan, mint 2010 előtt, hogy a választási küzdelemben kígyót-békát kiáltanak a másikra, majd amikor megkapták - pontosan emiatt - a szavazatodat, akkor a második fordulóban összeálljanak, visszalépjenek egymás javára és téged éppen annak a jelöltnek a támogatására kérjenek egyéni jelöltként, aki pártjának ELLENÉBEN éppen rájuk adtad előtte a szavazatodat listán.

Az egyéni körzetekben most elég ha valaki a legtámogatottabb jelöl, nem kell vele szemben a többieknek összeállniuk és kényszer alkukat tenni. Az a jelölt fog győzni, akit a legtöbb ember támogat és kész. Ha 15 jelöltből ez a legtöbb szavazat az összesnek csak a harmadát jelenti, akkor annyi kell neki.

A listás mandátumokkal és a kompenzációkkal pedig azok is parlamenti helyhez jutnak akik egyéniben nem tudtak győzni.

A magyar választási rendszer 1990-től létezik és így volt lehetőség megnézni a többi európai választási rendszert, azokból a kívánatos elemeket összerakni. Az egyéni jelöltek az adott területen, körzetben élőket képviselik, ha szükséges a pártjuk szándékával szemben. Nálunk már lassan 2 éve, hogy az egyéni képviselő ezt tette egy számunkra fontos és sorsfordító ügyben - sikerrel. Nem kicsit az ő közbenjárására is a városunk lakói számára pozitívan dőlt el az az ügy, ellenzéki és kormánypárti szavazók számára egyformán. Az egyéni jelölt szükséges, hogy ne csak pártközpontokban legyen döntés, hanem legyen egy személyi felelőse annak a körzetnek akit minden ott élő számon kérhet és tudhatja, hogy a pártja szavazói sem fogják megválasztani, ha nem az ő érdekükben lép amikor kell.

Ha csak egyéni jelöltek lennének akkor mindazon szavazatok elvesznének, amit a többi jelöltre adnak az emberek akik nem győztek. Emiatt fontos a listás szavazás is és a kompenzáció is. Így mindenkinek a szavazata képviselőt is jelenthet. A tisztán listás szavazat viszont lehetetlenné teszi, hogy független jelöltek vagy helyileg ismert és népszerű, de nem országos pártok, szervezetek nyerhessenek parlamenti helyet. Ezért a vegyes rendszer mellett döntöttel.

1990-től 386 képviselőből 176 egyéni és 210 listás képviselő volt. A parlamentbe 6 párt jutott be, és néhányan egyéni képviselővel. De lássuk be, egy 10 milliós országhoz képest kicsit nagy egy majdnem 400 fős parlament, mikor a franciáknál kb. 350, a briteknél 700, a németeknél meg 650 képviselő jut sokkal nagyobb lakosságra. Ettől még nekem nem volt bajom ezzel a magyar parlamenti létszámmal, szerintem minél kevesebb a képviselő, a kisembernek az érdekei annál kevésbé tudnak érvényesülni - de 1990-óta mást sem harsogott a balliberális véleményformálók hada, hogy túl nagy a parlament és túl sokba kerül nekünk ennyi képviselő, csökkenteni kell.

Ettől függetlenül a valóság az volt, hogy az embereknek egyharmadát soha nem érdekelte a választás, mindig csak a többiek döntöttek. Most is. Az 1994-es választáson az szdsz volt a legnagyobb antikommunista párt, a legvehemensebben kampányolt az utódpárttal szemben, majd amikor kiderült, hogy az emberek többséget szavaztak meg az mszp-nek, akkor beálltak melléjük kormányozni. Vagyis akkor is összeálltak az "ellenséggel" amikor annak (mszp) nem volt szüksége koalíciós partnerre a kormányzáshoz és a szavazóik éppen azért szavaztak az szdsz-re, hogy NE az mszp legyen kormányon. Kétharmaddal kormányoztak 4 évig de a végére csak a Bokros-csomagot tudták nyújtani az embereknek az adósságon, infláción, munkanélküliségen és a gazdaság csökkenésén kívül.

Majd 2002-ben megint egymás ellen kampányolt az szdsz és mszp az első fordulóban, nagy hangon visszautasítva a fidesz és más párt kijelentéseit, hogy egymást támogatják. Így szereztek meg rengeteg szavazatot listán ismét olyanoktól is, akik nem adták volna rájuk a szavazatukat, ha tudják, hogy a második fordulóban tényleg összeállnak.

2014-es választáson már világossá kellett tenni előre, hogy ki kivel állít közösen jelöltet, így ha valaki látja előre, hogy ez vagy az a szövetség lehet kormányon, eldöntheti, hogy szavaz-e az egyik tagjára. Ezért próbálták még 2014-ben is a jobbikkal összehozni a fideszt a ballibek, mert úgy gondolták, hogy a lehetséges kormánykoalíció elriaszt sok szavazót mindkét párttól.

A lényeg: most is van egyéni képviselő - tehát a területek minden lakója is tudja kihez kell fordulni képviseletért, kit kell konkrétan számonkérni, mint a helyi ügyekért felelős képviselőt. Most nem kell összeállni ahhoz, hogy megszerezzék a képviselői helyet, elég ha azt a jelöltet támogatják legtöbben. Soha még ilyen knnyű nem volt egy kormányváltás mint most. A listás képviselőkkel parlamenti képviselethez jutnak a nagy támogatottságú, de egyéniben nem győztes szervezetek is. A kompenzációs listával pedig a szavazatok aránya is érvényesül. A győztes kompenzáció valójában csak a nevében a győztest kompenzáló rendszer, a veszteseket kompenzálja ugyanúgy, mint a 2010 előtti rendszerben, csak figyelembe veszi azt is, hogy mekkora aránnyal nyert az a győztes. Ha mondjuk csak 1-2%-kal nyert volna többel a fidesz-kdnp és nem 20-40%-kal az egyéni körzetekben, akkor még 2-3 képviselővel több lenne a listás helyekből az ellenzéké. De a régi rendszer szerint is a listás szavazataránynál KEVESEBB helyet kapott a győztes párt és most is KEVESEBBETT kapott. Csak most nagyobb arányban győztek a szavazatoknál, így nem annyival kaptak kevesebbet, mint amikor kisebb arányú volt a győzelem. De éppen az mszp-szdsz 1994-es, régi rendszer szerinti győzelménél, amikor egyéni képviselői helyet szereztek meg olyan sokat, akkor nagyon hasonló volt a listás arányukhoz képest a győztesek szerzett mandátumszáma, mint most.

A választási rendszer tiszta, átlátható és mivel jelenleg is van egy rakás ellenzéki egyéni képviselő és 8 bejutott párt a parlamentben, így nem is lehetetlen benne eredményt elérni. A győzteseket jutalmazza plussz mandátummal - nem a fideszt, mert a győztes kompenzációhoz először győzni kell. Nem azért kormányoz a fidesz, mert új a választási rendszer - hanem mert több szavazatot kapott. Ezen több szavazat most kicsit másképpen érvényesül, mint korábban. De mint már írtam, még soha ilyen knnyű nem volt a kormányváltás. Minden összeállás, közös indulás nélkül elég lett volna valamelyik másik pártnak több szavazatot szerezni egyéniben, mint a fidesz-kdnp jelöltjének és a 15 ellenzéki győztes helyett lehetett volna 70 is. Akkor ők lennének a győztesek és őket segítette volna a győztes kompenzációs választási rendszer, hogy egyszerű többséggel is kormányt tudjanak alakítani.

A választási rendszereknél a fő szempontnak ennyinek kell lennie: előre ismert és betartható szabályok, bárki megválasztható legyen és a szavazás szabadon történhessen és a végén kormányt lehessen alakítani amit a meghatározott idő után (nálunk 4 éves ciklus) a szavazók másra lecserélhessenek. Ez pedig megvalósult korábban is és most is. Az, hogy a jelenlegi kormánypártokat szavazták meg az emberek az nem kizáró ok abból, hogy tisztességes legyen a választás.

2018. júl. 20. 10:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/48 anonim ***** válasza:

És mielőtt beinul a szokásos fideszbérencező kórus, most itt külön kijelenteném, hogy NEM ÁLLÍTOTTAMM JOBBNAK a mostani választási rendszert a réginél, hanem kiemeltem olyan tényeket, amik megválaszolják a kérdező állítását arról, hogy tisztességtelen lenne. Vannak benne jobb dolgok de vannak olyanok is amik megváltoztak és mások pedig a korábbi szisztémát tartják elfogadhatbbnak. De ezektől csak másmilyen lesz nem tisztességtelen.

Ahogyan szintén nem kérem a szokásos szövegeket a médiatúlsúlyról meg kormányzati pénzekről stb.stb. már lerágott csont én is ismerem unásig és már többször kitárgyaltuk.

2018. júl. 20. 10:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/48 anonim ***** válasza:
63%

A jelenlegi választási rendszer valóban tisztességtelen (a legtisztességtelenebb az Európai Unióban), de NEM AZÉRT, mert a körzetek dominálnak, és torzít a rendszer, hanem azért, mert ALKOTMÁNYOZÓ HATALMAT AD egy kisebbségi felhatalmazottságú kormánynak.


Aránytalan választási rendszerek léteznek szerte Európában és a világ más civilizált országaiban is, de ezeknek csupán annyi a céljuk, hogy stabil kormánytöbbség jöjjön létre, és SEHOL NEM HATALMAZZÁK FEL ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSRA A KORMÁNYT a nép valódi többségének valódi felhatalmazása nélkül.


A Fidesz-birkák ilyenkor előszeretettel bégetik el, hogy bezzeg Franciaországban, bezzeg Nagy-Britanniában, bezzeg az USA-ban...


Természetesen ezúttal is, mint mindig, HAZUDNAK:


- Nagy-Britanniában történeti alkotmány van érvényben (szokásjog, más néven precedensjog), amelyet nem lehet megváltoztatni, "módosítani", nemhogy kétharmaddal, hanem sehogyan sem. A korábbi precedensek kötelezik a jogalkalmazást és a jogalkotást is.


- Franciaországban van alkotmány, amit CSAK NÉPSZAVAZÁSSAL lehet módosítani, tehát érvényes és eredményes népszavazás szükséges, amelyen a részvételnek el kell érnie egy bizonyos küszöböt, és amelyen a választók ABSZOLÚT TÖBBSÉGE (minimum 50% + 1) megszavazza az alkotmánymódosítást.


- Az Egyesült Államok alkotmánya EGYÁlTALÁN NEM MÓDOSÍTHATÓ, csak és kizárólag KIEGÉSZÍTENI lehet (azaz hozzáírni, de sem elvenni belőle, sem átírni már meglevő szöveget nem lehet).

A kiegészítése is nagyon nehéz: előbb megszavazza a képviselőház és a szenátus is, majd pedig minden tagállam képviselőháza és szenátusa külön-külön szavazza meg a ratifikációját, és mindaddig NEM LÉP ÉLETBE, ameddig a tagállamok HÁROMNEGYEDE nem ratifikálta külön-külön.


Mi több: még a hozzánk képest gyakran elmaradottnak gondolt Romániában is CSAK A NÉP FELHATALMAZÁSÁVAL lehet alkotmányt módosítani: nem elég, hogy külön megszavazza a kétkamarás parlament képviselőháza és szenátusa, de érvényességi küszöbhöz kötött, érvényes és eredményes népszavazásnak is kell szentesítenie. Mi több: a népszavazásnak a megyék legalább felében külön-külön is érvényesnek és eredményesnek kell lennie!



A legtisztességtelenebb, egyben legundorítóbb dolog, amit a Fidesz-maffia a magyar alkotmányosság ellen elkövetett az, hogy a lakosság abszolút többségének még az egyszeri felhatalmazását sem követeli meg ahhoz, hogy azt tehessen az alkotmánnyal, amit csak akar.


Ezt az undorító, népellenes gesztust, ha nem volna önmagában is gyomorforgató, azzal tetézte, hogy magában az alkotmányban és a sarkalatos törvénynek számító választási törvényben MEGTILTOTTA A MAGYAR NÉPNEK, HOGY A SAJÁT ALKOTMÁNYÁT MÓDOSÍTHASSA KÖZVETLENÜL, azaz népszavazás útján.


Ez botrány, ami a demokrácia alapjait rengeti meg, és amire sehol nincsen példa Európa fejlett országaiban!


Még Németországban is, ahol az alkotmány kétharmaddal módosítható (megjegyzendő, hogy Európa egyik legarányosabb választási rendszeréről beszélünk, ahol a kétharmad MINDIG legalább a szavazatok 60%-át jelenti, de olyan matematikailag sem fordulhat elő, hogy 50% alatti szavazószámmal kapjon valaki kétharmadot), törvényben garantált joga a népnek, hogy a politikum akaratától teljesen függetlenül népszavazást kezdeményezzen az alkotmány módosításáról!


Azaz: ha a politika kétharmaddal (valódi kétharmaddal!) úgy változtatná meg az alkotmányt, ahogy az a német népnek nem tetszik, a németek akár saját kezűleg vissza is változtathatják az alkotmányukat, civil kezdeményezésre indult népszavazás útján!!!

2018. júl. 20. 11:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/48 anonim ***** válasza:
71%

Tehát valóban igazad van, kedves kérdező, a jelenlegi választási rendszer mélyen tisztességtelen, undorító és antidemokratikus - de nem azért, mert nagy felhatalmazást ad a kormányzásra a győztesnek, hanem azért, mert nemcsak kormányzásra, hanem ALKOTMÁNYOZÁSRA is felhatalmazást ad neki, méghozzá úgy, hogy a magyar népet megfosztja ugyanettől a jogától!


A demokrácia NÉPURALMAT jelent, azaz konkrétan azt, hogy MINDEN HATALOM A NÉPÉ egy demokráciában.


A demokratikus jogállam ALAPJA pedig az alkotmány vagy alaptörvény.


A tény, hogy a magyar maffiakormány megfosztotta a magyar népet attól, hogy közvetlenül, népszavazás útján dönthessen saját alkotmányáról (ami minden civilizált országban épp fordítva szokott lenni: minimum megengedett, de legtöbbször KÖTELEZŐ népszavazásnak történnie egy alkotmánymódosítás hitelesítéséhez), és mindeközben úgy torzította el a választási rendszer mandátumkalkulációját, hogy a kormányzati maffia a szavazatoknak nemhogy esetileg, de még négyévente EGYSZER SEM kell megkapja minimum az 50%-át (+1), ahhoz, hogy alkotmányt módosíthasson, nos ez a rendszer alapjaiban antidemokratikus, népellenes, tisztességtelen és undorító.


Az a szerencséjük, hogy az alkotmányossági kérdések bonyolult dolgok az egyszerű, mezei választó számára, így a legtöbben még azt sem fogják fel, hogy a maffiakormány gyakorlatilag elvette a néptől a legfontosabb hatalmat: hogy alkotmányozhasson.


Sehol az Európai Unióban, sehol a civilizált, fejlett demokratikus jogállamokban NINCS OLYAN, hogy a szavazók kevesebb mint 50%-ának felhatalmazásával egyetlen párt úgy módosíthassa egymaga az alkotmányt, mintha csak egy darab papírfecnire firkálgatna - miközben magától a néptől elragadja ugyanezt a jogát.


Immár második ciklusát kezdi úgy a kleptokrata maffiakormány, hogy a magyar nép abszolút többségének még az egyszeri felhatalmazását sem kapta meg ahhoz, hogy alkotmányozhasson (az elmúlt ciklusban a szavazók 45%-ának, most pedig a szavazók 48%-ának egyszeri felhatalmazásával alkotmányoz négy éven keresztül, anélkül, hogy biztosítaná a magyar népnek a lehetőséget a népszavazás útján történő alkotmányozásra!!!).


Ezzel a gesztusával a Fidesz kiírta magát a demokratikus pártok sorából és visszaélt a magyar nép jelenlegi, sajnálatos szellemi állapotával (amelynek kialakításán rengeteget dolgozott másfelől, tudatos néphülyítést és agymosást végezve), amely nép alapvetően nem fogja fel, mit jelent az alkotmány, alaptörvény, nem igazán lát át alkotmányossági kérdéseket, és azt sem érti, hogy tulajdonképpen megfosztották a hatalmától. :-(


Ez példátlan demokratikus jogállamban, védhetetlen és magyarázhatatlan, nincs az az ócska fideszes szerecsenmosdatás, amely meg tudná magyarázni, hogy ezt hogyan és miért tehette meg a maffiakormánny!


Az ellenzéknek pedig súlyos felelőssége, hogy miközben összevissza beszél mindenféle huszadrangú dologról, összefogásról, képviselői fizetésekről, mindenféle baromságról, arra még csak kísérletet sem tett, hogy elmagyarázza a magyar népnek ezt az alapvető, világraszóló botrányt, amely által a kormány kicsavarta a magyar nép kezéből a hatalmat. Nehéz elmagyarázni, tudom, mert a többség hülye ehhez, de NYOLC ÉV ALATT a hülye is megértette volna, hogy miről is van itt szó, és hogy itt tulajdonképpen egy kisebbség alkotmányozik folyamatosan MINDANNYIUNK KÖZÖS ORSZÁGÁBAN, anélkül, hogy a valódi többségnek akár eseti lehetősége volna népszavazás útján alkotmányt módosítani.


Sajnos a maffiakormány által kilóra megvásárolt ellenzék jelenlegi állapotát elnézve, alig hiszem, hogy akár 12 év elég volna nekik ezt az alapvető információt tudatosítani a folyamatosan hülyített, hülyének nézett és átvert magyar népben... :-(

2018. júl. 20. 11:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/48 anonim ***** válasza:
94%

"És mielőtt beinul a szokásos fideszbérencező kórus, most itt külön kijelenteném, hogy NEM ÁLLÍTOTTAMM JOBBNAK a mostani választási rendszert a réginél"


Akkor nem is foglak traktálni azzal, hogy idézek tőled, és sorról sorra megvitassuk a dolgokat. Majd megírom a saját, hasonló struktúrájú hozzászólásomat.


A választási rendszer önmagában, elméleti szinten nem tisztességtelen, de létrejötte kevésbé demokratikus, mint az előző rendszer, és a gyakorlatban személyre szabott sajnos.


Az egyik kérdéses pont a választások egy-, vagy többfordulós mivolta. Takács jól írta, ebben a rendszerben előre lefektetett opciókra lehet csak szavazni, a szavazók nem kerülnek olyan bizonytalan helyzetbe, hogy "de mi lesz a második fordulóban?".


Az érem másik oldala viszont az, hogy csökken a választók akaratában eredményessége és képviseleti értéke. Ezt nem tudom jól megfogalmazni, ezért inkább példát mondok. Ha az én pártpreferenciáim a következőképp alakulnak, hogy Lmp - Jobbik - Mszp, akkor is lehetőségem lesz képviselve lenni, ha nem az Lmp lesz a befutó. Ha a második körben sikeresen át tudok szavazni a Jobbikra, akkor az is jó, a második kedvenc pártom jut be. Ha közösen indulnak az Lmp-vel, akkor még jobb, mert még kevésbé lesz áthúzva az eredeti elképzelésem. (Mszp-vel most nem foglalkozom)


Ezzel szemben az egyfordulós felállásban (és most a változatosság kedvéért ne a Fideszt mondjuk példának) a DK nyer a szavazatok relatív többségével, akkor a szavazók abszolút többségének nem érvényesülhetett a másodlagos pártpreferenciája sem, illetve őket már nem képviseli senki (költői túlzással élve persze, mert hivatalosan a DK fogja képviselni őket is). Ez a relatív többség pedig a szavazatok tagoltságától kezdve lehet 34% vagy akár 6% is (utóbbi viszont olyan szélsőséges példa, hogy a valóságban sosem fog előfordulni).


Ez egyrészt, másrészt pedig tudni kell, hogy hogyan szavazták meg a jelenlegi választási rendszert. Míg a 2010 előtti rendszert az akkor szavazás előtt álló pártok többsége (sőt, azt hiszem mindegyike) szavazta meg és fogadta el, addig a jelenlegit egyszemélyben csak a Fidesz hozta létre és szavazta meg. Megtehették, náluk volt a mandátumok többsége, de elvi kérdés az, hogy ezt ki ítéli meg igazságosnak. Mikor a Horn kormány jutott kétharmadhoz, akkor is voltak bőven kritikák az Szdsz áttáncikálása miatt, de azt fekete-fehéren el kell ismerni, hogy ők nem éltek vissza kétharmados többségükkel. Törvénybe iktatták, hogy kormányzásuk alatt csak olyan alapjáraton kétharmados törvénymódosítás lehet érvényes, amihez az akkori ellenzék is hozzájárul. Az én értelmezésemben ez egy hatalmas gesztus a demokrácia felé, mégha nem is szimpatizálunk az akkori kormánytagokkal.


A harmadik téma amiről beszélnünk kell, azok a választókerületek földrajzi megrajzolása. 2010-ben sokak szerint (és szerintem is) úgy változtatta meg a választóhatárokat, hogy maguknak kedvezzenek. Ezt a jelenséget gerrymandering-nek nevezik (nem tudom, van-e rá magyar szó), mikor úgy rajzolják meg a határokat, hogy a rivális szavazótábor lehetőség szerint tagoltabb legyen, és arányuk csökkenjen az adott körzetekben. Vagy fordítva, gettósítják őket, hogy ahol 2-3 körzetben kaptak 2-3 mandátumot, azt egybegyúrják 1 nagy körzetté és ezáltal csak 1 mandátumot érjen az egész.

Ezt a jelenséget támasztja alá Kövér László egy elszólalása is: “nem mondom, hogy nincsen benne földrajzi bűvészkedés vagy nem volt, de csak annyi földrajzi bűvészkedés volt benne, mint a 90-es törvényben amit a szocik alkottak meg eredetileg”


Amire pedig Kövér László gondolhatott a szocikkal kapcsolatban, az valószínűleg Horn Gyula kétharmadára vonatkozott. Lehet azt külön is vizsgálni, igény kérdése.


Aztán ott van a győzteskompenzáció is. Ez a téma a töredékszavazatokat érinti. A fentebbi egyfordulós és többfordulós választásoknál nem választottam ketté a listás és egyéni körzetes szavazásokat. Ennek oka, hogy a többfordulós rendszer mindkét szavazásra érvényes volt. A győzteskompenzáció esetében viszont most csak az egyéni jelöltekre leadott szavazatokkal fogunk foglalkozni.


2010 előtt a töredékszavazatok úgy működtek, hogyha ketten indultak a választáson (pl.: Fideszes képviselő 100 szavazattal és Mszp-s képviselő 50 szavazattal), akkor a vesztes jelöltre adott egyéni szavazatok nem tűntek el teljesen, hanem töredékszavazatokká alakultak és hozzáadódtak a képviselő pártjának listás/országos szavazataihoz. A példánkban ez azt jelenti, hogy a vesztes Mszp-s jelölt 50 szavazata hozzáadódott az Mszp listás szavazataihoz.


2010 után a Fidesz ezt megváltoztatta, és ezáltal már a győztes jelöltre leadott "felesleges" szavazatok is töredékszavazatokká alakultak. A fentebbi példából kiindulva így nemcsak az Mszp-s 50 szavazata, hanem a fideszes jelölt 49 ("felesleges") szavazata is töredékszavazat lett, ami a fidesz listás szavazatait bővítette. (Azért nem 50 a fidesznél is, mert +1 szavazattal attól még dominálni kell a kerületi választás eredményét).


A töredékszavazatokat eredetileg arra találták ki, hogy azok is kicsit képviselve legyenek, akiknek nem nyert a jelöltje...a győzteskompenzációval pedig akik már eleve képviselve vannak, azok most még jobban képviselve vannak (ha lehet ezt így értelmezni).


Nagyjából ennyi a történet, azért mondják tisztességtelennek a jelenlegi rendszert, mert nincs benne egy olyan rész sem, ami ne a fidesz érdekeit szolgálta volna.

2018. júl. 20. 12:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/48 anonim ***** válasza:

Sörpocak

Azt ugye tudod, hogy az előző választási rendszer alapja az 1989.évi XXXIV. törvény? Hogy akkor még nem volt szabadon választott parlament?

Komolyan azt nevezed demokratikusabban elfogadott rendszernek, amit egy álampárti szocialista parlament alkotott meg?

2018. júl. 20. 12:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/48 anonim ***** válasza:
92%

"Azt ugye tudod, hogy az előző választási rendszer alapja az 1989.évi XXXIV. törvény? Hogy akkor még nem volt szabadon választott parlament?


Komolyan azt nevezed demokratikusabban elfogadott rendszernek, amit egy álampárti szocialista parlament alkotott meg?"


Igen, mert egyrészt abszolút német mintára volt felállítva, másrészt Kádár bácsi időszakában nem kellett nagyon elferdíteni a választást (értem ezt úgy, hogy egy párt van, köszcsá alapon ment a dolog, nem kellett bűvészkedni)

2018. júl. 20. 12:55
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!