A magyar társadalom mikor fog eljutni arra a szintre, hogy képes legyen felfogni, hogy nem képes mindenki arra, hogy komolyabb munkát végezzen nap mint nap?

Kedves Kérdező,

minden országban a mérnökök,programozók közgazdászok, vállalkozók viszik sokra, teljesen érthető,hogy a szülők a gyerekeiket ilyen irányba igyekeznek terelni.

Vagyis, a legmegfelelőbb szó a sokra vinni,hanem normális színvonalon tudnak élni szellemi munkából.

"...hogy aki nem képes ilyen "minőségi" munkák ellátására, az a nyomort és a nélkülözést vagy hajléktalanságot érdemli akár?"

Azzal, hogy nem mindenki képes Einsteinként gondolkodni, vagy épp Don Corleone-ként viselkedni, az miért "érdemli" a nyomort, nélkülözést?

Mindenki valamit tud, valamilyen végzettsége (talán) van, vagy legalább érzéke valamilyen munkához, munkaterülethez. A szaktudásához mérten kapjon mindenki X összegű bért, és az alapján tudjon legalább egy minimál életmódot kialakítani, de nem a "nyomort és a nélkülözést vagy hajléktalanságot érdemli".

vótmán eccer régen valamikor az a kumu... kommu... á megvan szocializmus nevezetű rendszer, ahol megbecsülték a gyengébb képességűeket is.

Hát ugye tudod, hogy sokáig nem működött, és a rendszerváltás óta egyre csak távolabb kerülünk attól, hogy a gyengébbek valaha is meg legyenek becsülve.

8 általánossal lehet manapság 150 nettót simán hazavinni

3 nap meló 3 nap pihenés...

nem tudom miért élhetetlen ez az élet és miért van szerinted egy kategóriában a hajléktalansággal

6#

Kell, viszont hozzá lehet szokni.

Én például nem tudnék fizikai munkát végezni egész nap.

Én azt szeretem, ha valamin gondolkodni kell, problémákat megoldani.

Továbbá az sem utolsó, hogy normális munkakörnyezetben dolgozol.

A tévében mondták egyszer hogy a világon két ország van amelyik betegesen ragaszkodik a kasztrendszerhez (tehát ahhoz hogy a tőke milliárdosoké, a többi meg őket kiszolgáló nincstelen munkás), meg a feudalizmusra jellemző viszonyokhoz, meg a szegénységből való nehéz kitöréshez, az egyik India, a másik pedig Magyarország.

Azt nem tudom hogy szabályozás nélkül minden nemzet ilyen lenne-e, de van egy gyanúm hogy nem.

Nemrég Burgenlandban voltam méhész inas egyik ismerősömnél. Meglepetésemre jobban embernek néztek mint idehaza mérnöki diplomával. És odakinn nyugaton még egy takarító is épp úgy megél mint idehaza egy mérnök, sőt ha azt nézzük hogy lazább munkával keres annyit mint egy hazai mérnök, akkor a takarító jobban él odakinn.

Nyugat mindig a hazai Kádár rendszerre emlékeztet akár munkavállalóként vagyok ott akár turistaként. Politikailag két ellentétes rendszer, de a közös bennük az hogy mindenki közel kerülhet a húsos fazékhoz, nem pedig mint a mai hazánkban, hogy a tőke a gazdagoké, a többi meg vagy szolgálja őket vagy dögöljön meg. Ausztriában épp olyan sok a családi vállalkozás mint a mi Kádár rendszerünkben volt háztáji és maszekolás formájában. Az eredmény egy élhető ország, amo visszahúzza az embert még akkor is he nem pont mérnöki állást kap ott.