Tényleg igaz az, hogy 4 millió ember él szegénységben és 1,2 millió mélyszegénységben ma Magyarországon?

pár éve lovagoltak a baloldali médiumok x politikusok hatására azon, hogy 500.000 gyerek éhezik naponta Magyarországon.

nagy port is kavart, aztán kiderült hogy az egész állításukat arra alapozták, hogy ennyi gyerek kap ingyen étkeztetést.

azt meg ugye tudjuk, hogy ha ingyen igénybe lehet venni valamit akkor azt bizony azok is igénybe veszik akiknek egyébként nem lenne rá szüksége.

szóval az ilyen valódi kutatómunkát mellőző, minden háttérinfó nélkül beböfögött "statisztikákat" nem igazán tudom komolyan venni.

"Csak a magam által készített statisztikákban hiszek"

- mondta Churchill, vagy valami más - mert az urbanlgendsben sem hiszek.

Szerintem nagyon sok ember él TUDATI mélyszegénységben - és neveli gyermekét ebben. Számszerűen ne tudom persze, de sok szomorú tapasztalat mondatja ezt velem.

- Mit reggeliztél? - kérdezi a tanár a szemmel láthatóan rossz állapotban (éhező) szegény gyerektől.

- Kaolát és csipszet- feleli a gyerek.

És most akkor tanuljunk matematikát.

#3

Én pedig csak a magam által HAMISÍTOTTBAN!

.

Véletlen dolog-e az, hogy a KSH eltörölte a 'mélyszegénység' fogalmát, ezért nem is vizsgálja?

.

Magyarország földrajzilag kis ország, de reltíve nagyok a távolságok.

Ha megvizsgálod a megélhetési lehetőségeket a keleten (ukrán, román határ mellett) és az osztrák határ mellett élőkét, látnod KELL, mekkora a kölönbség.

Éstre kell venned az egy edott szakmában dolgozó életszinvonalának különbségét, persze csak akkor, ha tárgyilagos vagy.

A nyugati megyékben élők sem 'gazdagok' csupán a keleti megyék lakói szegények.

Hülyeség, de egyébként is hozzá kell tenni, hogy itt holnaptól, ha mindenkinek jutna munkahely és havi 300 lenne a minimálbér és mindez infláció meg egyebek nélkül, akkor se tűnne el a szegénység.

Van egy masszív réteg z országban, akik egyszerűen szarnak mindenre.

Azért sok mindent lehet mérni, például az átlagkereseteket és azok megoszlását megyénként.

Meg lehet keresni a kereskedelemben dolgozók fizetését, mennyit fizet a Spár, a Tesco, mennyit egy autógyártó cég, mennyi az ipari átlag és viszonyítani lehet az ingatlanok, az élelmiszerek, a közlekedés áraihoz, ki mennyi benzint vehet a havi fizetéséből, mennyire futja Svájcban, stb...

Az átlagkeresetek figyelembe vételekor számításba kell venni azokat, akik az átlag alatt és felett keresnek, a mennyiséget lépcsőnként és a számukat is, így meg lehet mindent határozni, akár saját magunk is megtehetjük, csak ha rendes eredményt akarunk, akkor figyelembe kell venni a valós alakító tényezőket.

Emlékszem mennyire meglepődött a kormánypárt, hogy nem várt adóbevételek jelentkeztek, amit úgy értékeltek, hogy a gazdaság teljesítménye okozta.

Kiszámolták ők pontosan, hogy az uniós pénzekből mennyi adó jön vissza Áfa, nyereség és jövedelemadó formájában, de azt nem vették figyelembe, hogy a beinvesztált pénzek milyen hatást gyakorolnak.

Minden adónem megnőtt a gazdaságban résztvevők között, egészen a kisvállalkozókig, hiszen nekik is magasabb lett a jövedelmük, így egymás szolgáltatásait is többen igénybe vették, többen vettek új eszközöket, lecseréltették az ablakokat, kicserélték a bútort, mert több cégnek volt nagyobb bevétele, nagyobb nyeresége, így nem várt területekre is kihatott a konjunktúra, további növekedést okozva.

Így a hullám végigfutott a társadalmon, egyre további mozgásokat generálva, de ezeket lényegében a tőkeinjekció okozta, ami gerjesztő hatású volt, nem közvetlenül maga a gazdaság indította el és csak utólag értékelhető valamilyen jellegű fejlődés, erősödés, amely a beruházásoknak köszönhető, de ez messze elmarad a jelzett emelkedéstől, hiszen sok felesleges, vagy nem további gazdasági alap emelését megvalósító dolgokra költötték, attól függetlenül, hogy az Áfa az egekbe szökött.

A gazdaság erejének számítása szubjektív, pusztán az adóbevételek figyelembe vétele nem ad elegendő adatot a megítélésére.

Abszolút nem igaz, a reális szám ma olyan 1 millió szegény és 100 ezer mélyszegény lehet. Ferge már nem beszámítható, össze-vissza beszél, a tényektől függetelnül mindenkit szegénynek lát.

Egy régebbi adat, azóta nyilván tovább javult a helyzet:

"A szegénységi küszöb – 77 680 forint – alatti jövedelemből a teljes népesség 13,4 százaléka, 1 millió 293 ezer ember élt tavaly, 105 ezerrel kevesebben az egy évvel korábbinál."

"A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a súlyos mélyszegénységben élők aránya, akikre mindhárom szegénységi típus jellemző, 2016-ban 1,2 százalék volt, szintén csökkenő tendenciát jelez."

[link]