Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Támogatnátok a választási...

Támogatnátok a választási rendszer ilyen jellegű átalakítását?

Figyelt kérdés

1: a listás szavazás és az egyéni körzetes kiegészítené egymást. Jelenleg külön szavazol listán és külön egyéniben, így a szavazatod kettőt ér, az egész külön működik. Ez lenne átalakítva úgy, hogy a szavazás során a körzetek mandátuma elkelt. A következő feladat, hogy feltöltsük a parlament maradék részét a listás helyekkel. A módszer egyszerű:

Minden pártnál az egyéni mandátumaik számát ki kell egészíteni éppen annyi listás hellyel, hogy az eredmény a pártnak összesen járó mandátumszám legyen.

2: megszűnne a győztes kompenzáció

3: a szakszervezetek is delegálhatnának képviselőt. Létrehoznának egy Országos Szakszervezeti Szövetséget ( akár a jelenlegi szakszervezeti koföderációkból ), akik 2 képviselőt választhatnának maguk közül.

3: képviselve lennének a szakszervezetekhez hasonlóan az egyetemek, azaz létrejönne egy Magyar Egyetemek és Főiskolák Szövetsége, ahová mind a 37 egyetem és főiskola delegálna 2-2 képviselőt, majd ez a szövetség a tagok közül választana 1 országgyűlési képviselőt.

4: köztársasági elnök választása közvetlen módon ( nem az országgyűlés választaná a saját jelöltjei közül ), kétfordulós rendszerben. Az első fordulóban a szavazatok többségét szerző jelölt lesz megválasztva, ha pedig ilyen nincs, akkor a második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább.

5: ez kérdőjeles, de kötelező választáson való részvétel. Ha valaki megfelelő indoklás nélkül távol marad, pénzbírság.


2018. dec. 11. 11:27
 1/6 anonim ***** válasza:
100%

Érveid mellette?

Nem támogatom.

2018. dec. 11. 12:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:

Zavaros.

Kötelezővé meg nem lehet semmit se tenni. Főleg nem bírsággal. Komolytalan.

2018. dec. 11. 15:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
29%

Elolvastad egyáltalán amit leírtál kérdező? Mert semmi értelme.

1.Miért kellene egybevonnod a listás és egyéni szavazást ha amúgy megtartod az egyéni és listás mandátumokat is?

"A következő feladat, hogy feltöltsük a parlament maradék részét a listás helyekkel. A módszer egyszerű:

Minden pártnál az egyéni mandátumaik számát ki kell egészíteni éppen annyi listás hellyel, hogy az eredmény a pártnak összesen járó mandátumszám legyen."

Ez mi akart lenni? Miért kellene a parlament maradék részét feltölteni listás helyekkel? mennyi lenne a pártnak járó mandátumszám ha a listás szavazatokat nem a listás mandátumoknál vennéd figyelembe hanem az egyéni helyeknél? hasadra ütsz és közlöd, hogy a fidesznek 5 jár a momentumnak meg 17 mert csak?

Gondolkodj mielőtt leírsz valamit!

Pontosan azért van külön listás és külön egyéni szavazat, mert egyéniben csak 1 győztes lehet, a többiek szavazata elveszik. Akkor is ha azt kikombinálod valamiképpen. Bármit is csináltál volna, a legutóbbi választásokon a legtöbb helyen csak akkor nem a fidesz-kdnp jelöltje nyer ha eleve az a szabály hogy ők nem nyerhetnek. Akkor mi maradna a többi párt szavazóinak?

A listás szavazat kompenzálja azt, hogy egyéniben nem sikerült mandátumot szerezni de azért elég sok szavazó van ahhoz, hogy legyen aki képviseli őket a parlamentben. Miért nem értelmes ha a listás szavazat határozza meg a listás eredményeket?

2. miért kellene megszűnjön a győztes kompenzáció?

3. Adnál még egy szavazatot valakiknek hogy ezt az egyetemesdit megszavazzák vagy elvennéd a szavazatukat és csak arra szavazhatnának? Mert a nemzetiségi képviselőt csak úgy választhatják meg jelenleg ha azt az 1 szavazatukat nem a pártlisták valamelyikére adják le hanem a nemzetiségi jelöltek közül választanak. Miért emelnéd ki az egyetemeket, Kit tartanál megválaszthatónak közülük és ki szavazhatna? Aki éppen akkor egyetemista? vagy csak aki egyetemen dolgozik? A takarító is vagy csak az oktatók? Mitől kellene nekik képviselet és miért nem kellene ugyanígy a bankároknak vagy a kereskedelmi szövetségnek, netán a sakkbajnokoknak?

4. Mire lenne jó az ha te választod meg a köztársasági elnököt? mennyiben lenne más az eredménye, mint ha az a parlament választja meg amelyiket te megválasztottál? Több ünnepségen venne részt? Netán nem a Sándor Palotában lenne a hivatala vagy mi? Tudod egyáltalán hogy nálunk a Köztársasági elnöknek csak protokolláris szerepe van, nem vesz részt sem az ország irányításában, sem a döntéshozatalban?

5, Ha pénzzel büntetnéd azt aki távol marad a szavazástól, az első alkalommal megválasztanák azokat, akik megígérnék, hogy eltörlik a kötelező szavazást és a pénzbírságot.

Nem, nem támogatok semmi olyat ami ismerethiányon és felületes ötletelésen alapul.

2018. dec. 11. 19:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:

3# "Ez mi akart lenni? Miért kellene a parlament maradék részét feltölteni listás helyekkel? mennyi lenne a pártnak járó mandátumszám ha a listás szavazatokat nem a listás mandátumoknál vennéd figyelembe hanem az egyéni helyeknél?"


Bocsánat, nem fogalmaztam elég egyértelműen. A 2018-as választási eredményeket fogom példának használni.

Lemegy a szavazás. Megvan az eredmény, a fidesz kapott 50%-ot, a jobbik 20-at, az MSZP 12-t, az LMP 7-et, a DK 5-öt. Ugyanakkor megvan az egyéni képviselők száma is: a fidesz 91, a jobbik 1, az MSZP 8, a DK 3, az LMP 1 körzetben nyert. Jelenleg ez összeadódik: a fidesz viszi az egyéni képviselők 85%-át, plusz ehhez jön a listás helyek 50%-a. Ez a rendszer viszont aránytalan, nem tükrözi a választói akaratot.

Az általam leírt rendszerben a listás helyek kiegészítenék az egyéni helyeket, hogy azok a választói akaratot tükrözzék. Így egy arányos rendszer jönne létre. Konkrét példával: a fidesz 91 képviselőt juttatott be a parlamentbe. Ez a 199 képviselő 45%-a. Ahhoz, hogy a választói akarat tükrözve legyen, a képviselők 50%-ának fideszesnek kell lennie. Tehát még szükséges 9 képviselő listás helyről, hogy 50%-uk legyen.

Ugyanígy a jobbikot a választók 20%-a támogatta. Bejutott 1 jobbikos képviselő egyéni körzetből, tehát nekik még 39 képviselő hiányzik listáról ahhoz, hogy a választói akarat tükrözve legyen és a képviselők 20%-a jobbikos legyen a parlamentben.

Az általam elképzelt rendszer nem volt elég egyértelműen leírva, de most már remélem világosabb. Ez egy arányos rendszer lenne.


"miért kellene megszűnjön a győztes kompenzáció?"


Ebben teljesen igazad van. A jelenlegi rendszerben ez egy tisztességtelen húzás, hisz a legnagyobb, legerősebb pártot támogatja. Jelenleg ez számodra nem probléma, hisz az általad támogatott part van kormányon. Ellenben gondolj bele, hogy nem lesz örökké fidesz kormány, és mi van ha utána egy MSZP vagy egy Gyurcsány féle DK jön? Te leszel a legjobban felháborodva, ha 45%-al elviszik a képviselők 55-60%-át.

Viszont abban igazad van, hogy egy arányos rendszerben szükséges lehet győztes kompenzáció, hogy biztos legyen a kormányalakítás.


A hármas részről annyit, hogy az egyetemeket lehet hogy nem szükséges képviselni, de figyelembe kell venni a helyzetüket még akkor is, ha nincs saját képviselőjük.


"Mire lenne jó az ha te választod meg a köztársasági elnököt?"


Minimálisan lehetne bővíteni a jogkörét, hogy ne menjünk el félprezidenciális rendszer irányba. Illetve jelenleg a mindenkori kormányhoz kötődik. Tök mindegy ki van hatalmon, a köztársasági elnök abból a körből kerül ki. Ha közvetlenül választanák, legalább az esélye megvan hogy független lesz és ellensúlyt képez a mindenkori kormánnyal szemben. De pont ezért nem szabad elmenni félprezidentális irányba, hogy ne tudja akadályozni a törvényhozást, ha épp nem ugyanabból a pártból kerül ki mint a kormány.


5: igen, erre én is gondoltam pont ezért kérdőjellel írtam. Hülyeség a kötelező szavazás, de nevetséges hogy az emberek 30-40%-a soha nem megy el szavazni és háborog a mindenkori kormányzáson. Menjen el szavazni, döntsön, ha nincs számára megfelelő párt szavazzon érvénytelenül, utána joggal háborog.

De ebben is igazat adok neked, szerintem is kockázatos lenne.

2018. dec. 12. 11:02
 5/6 anonim ***** válasza:

#4

Egy kicsit még utána kellene nézned milyen is a mostani választási rendszer!

„Jelenleg ez összeadódik: a fidesz viszi az egyéni képviselők 85%-át, plusz ehhez jön a listás helyek 50%-a. „

NEM. A listás helyeknek nem kapja meg az 50%-t, csakis annál kevesebbet – erre szolgált korábban is és most is a kompenzációs lista. Aki sok egyéni helyet szerzett annak kevesebb jut a listás mandátumokból, mint amennyi a szerzett listás százaléka, akik meg nem tudtak nyerni egyéni mandátumot annyit, azoknak több. Korábban itt csak a vesztesek szavazatszámait vették figyelembe, most azt is megnézik, hogy a győztes mennyi szavazattal többet kapott, mint amennyi a győzelemhez mindenképpen kellett volna és ez is szerepel a kompenzációs számításban. Vagyis korábban a listás 49% helyett a fidesz szerzett volna 40-43%-nyi listás mandátumot, most kapott 46%-t. Mert a sok helyen nagyon győztek, nem pár százzal több szavazattal, hanem tízezres nagyságban, hiszen eleve megszerezték a szavazatok több, mint 50%-t. Ha csak kis különbséggel győztek volna, akkor a 49% helyett most is csak 40-42%-nyi mandátumot kaptak volna. Ahogyan a jobbik meg 27%-nyi mandátumot szerzett a listás helyekből, holott csak 19%-t kapott listán szavazatot. Ezzek kompenzálták, hogy a 19% szavazat ellenére csak 1 egyéni győztesük van és így az 1+18 mandátum helyett lett 1+25 mandátumuk. Pontosan azt szolgálja a jelenlegi (és korábbi) rendszerben a listás mandátum, benne a kompenzáció, hogy megjelenjen a választói akarat is és azoknak is legyen képviseletü ka parlamentben akik nem győztek egyéniben. Most a listás helyek bizony kiegészítik az egyéni mandátumokat.

Elfeledkezel arról, hogy MIÉRT van a választás. Azt kell eldönteni, hogy kinek legyen joga a következő 4 év során vezetnie az országot, döntéseket hoznia ÉS képes is legyen rá. Pontosan ezért van nagyon sok választási rendszerben a győztesek támogatása plusz mandátumokkal, hogy kormányzásra képes legyen a győztes. Nálunk ez a vegyes rendszerben azzal jelent meg 1990 óta, hogy ott vannak az egyéni körzetek. Más országban a győztes kap plussz 50 mandátumot. A briteknél meg nincs is listás hely, így aki megszerzi az egyéni körzetet, annak lesz képviselője a parlamentben.

És pontosan emiatt van a legtöbb helyen limit is a parlamentbe bejutáshoz, hogy ne aprózódjon el a parlament összetétele túlzottan. Nálunk ez most 5%. Az arányos rendszer nem segíti a kormányképességet. Nem az a cél hogy minden szavazónak üljön ott képviselője, hanem hogy legyen aki képes vezetni az országot! Ezt soha nem szabad elfelejteni, az egész ezért történik. Ha demokráciásat akarsz játszani azt is lehet, csak éppen működésképtelenné válik az ország. A németek is csak addig csinálhatták a maguk arányos rendszerét, míg magától is jól mentek a dolgok. Amikor baj van, döntéseket kell hozni, akkor nem érünk rá 8 hónapig tökölni a kormányalakítással. Miért kellene elvtelen alkukat kötni csak amiatt, hogy megalakuljon a kormány? Az, ha kiegyezne a fidesz a jobbikkal vagy akár a dk-val, csak hogy az arányos rendszerben felállhasson a kormány végre, az mennyiben tartaná tiszteletben a választók döntését? Hiszen pont azért szavaztak a jobbikra vagy dk-ra, mert nem akarták a fideszt és fordítva ugyanúgy.

Csak 4 évre választunk kormányt, nem örökre, tehát nem kell arányos rendszernek lennie. Ha rosszul csinálják legalább kiderül kinek a hibája és azt nem fogják legközelebb megválasztani.

Az arányos rendszer olyan, mintha egyszerre több irányba húznák a lovak a szekeret, mert van aki északra menne, van aki keletre és van aki nyugatra, miközben mind azt mondaná, hogy ő tudja jól az utat GYőrbe. Elmozdulna ugyan idővel az erősebb felé, de nem haladna sehová és eredménye sem lenne. Ha ellenben engeded, hogy a legerősebb egyedül vezesse a szekeret, akkor ha kiderül, hogy ami úton vezetik, az nem juttatja el Győrbe - mert így ki tud derülni - a következő ciklusban már más lehet a kocsis.

2018. dec. 12. 13:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:

#4

Egy másik kérdésnél tegnap írtam a győztes kompenzációra, bocs, most csak bemásolom, hogy megérthesd mi a lényege:

„A korábbi választási szabályoknál nem számított, hogy a győztes 1 szavazattal győz vagy 10 ezerrel szerez többet a második helyezettnél, most számít. Vagyis amikor a KOMPENZÁCIÓS listát összeállítják (ugyanúgy mint 2010 előtt is csinálták), akkor abba beleszámít ez a többlet is. Megmutatom a kedvedért Budapestre valós számokkal.

A választókerületekben az ellenzéki pártok győztesei ennyi szavazattal szereztek többet, mint a 2. helyezett fideszes: LMP: 3000, Együtt: 3000, DK: 10 000 (4000+3000+3000) és az MSZP 39800 (18000+7000+1000+7000+4000+2000+800). A fidesz viszont csak 13000 (2000+1000+3000+4000+1000+2000). Korábban nem számított volna, hogy ennyivel több ellenzéki van Budapesten, a kompenzációs lista csak azt vette figyelembe, hogy mennyien szavaztak a vesztes pártokra és aszerint adott mandátumELŐNYT (nem mandátumot!). Most figyelembe veszi a rendser, hogy bár 7 MSZP- jelölt mellett 6 Fideszes is nyert, az MSZP-s 3-szor annyi többlet szavazattal. Vagyis nem csak a vesztes fideszesek részesülnek a mandátumelőnyből a 11 vesztett körzetben leadott szavazatukkal, hanem a győztes MSZP is, hiszen annyival erősebben győzött, mint a fidesz. Tehát a győzteskompenzáció nem a választáson győztes pártnak ad mandátumot, hanem a listás helyek elosztásakor kiszámolandó kompenzációs listában figyelembe veszik azt is, hogy mennyivel győztek az adott helyen.

A 92 listás helyet így kialakult arányokkal számolják ki, ahol a győztesek listás szavazati százaléka CSÖKKEN, a veszteseké meg nő a végén. Csak most az MSZP is megkapta a maga "győzteskompenzációját" amiért Budapesten olyan sokkal győzött - ahogy a többi párt is a magáét. Ha mindenütt csak 1-2 ezerrel győzött volna a fidesz, mint Budapesten, akkor az ellenzéki pártok sokkal nagyobb arányban kaptak volna a listás helyekből. Most a fidesz a 49%-ára kapott 45%-nyi mandátumot, vagyis kevesebbet, pont, mint korábban. Csak nem annyival kevesebbet, mert Budapesten kívül sokkal nagyobb volt a szavazatszám mellettük.„

2018. dec. 12. 13:10
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!