Honnan derült ki, hogy Schmitt pali plagizált?

KOPI

(nem tökéletes, de legalább "kötelező")

Nem plagizált, amikor ő készítette a dolgozatát, akkor az amit csinált még nem számított annak. Csak olyanok mondanak felette ítéletet, akik az internet korában a ctrC ctrV billentyűkkel és a google fordítóval, guglizással a nyilvánosan elérhető információk között már percek alatt meg tudják tenni ugyanazt, ami akkor történt.

A doktoriját abban a korban írta, amikor sem a külföldi irodalomhoz (szakirodalom) nem volt egyszerű hozzájutni nyugatról, sem a nyelvismeret nem volt olyan általános a nyugati nyelvekből, hogy bárki értse is azt. Ahogyan ma hiába lenne minden könyvesboltban orosz szakkönyv, attól még csak kevesen tudnák elolvasni, mert kevesen beszélnek már oroszul és még kevesebben értenék a szakmai részét is hozzá.

Schmitt Pál dolgozata sok részben olyan szakirodalomra épült ami egy külföldön megjelent szakkönyv magyar lefordítása. Akkor ezzel sok magyarnak tette lehetővé ennek a szakismeretnek a felhasználását és akkoriban ez nem számított plágiumnak, főleg mert meg is volt jelölve, hogy melyik szakirodalomból van.

A mai formai követelményeknek egy egyetemi dolgozatnál éppen úgy nem felel meg természetesen, mint egy bármilyen prezentáció vagy beszámoló sem felelne meg a mostani kor követelményeinek, amit akkor írtak, 1992-ben. Akkor még nem volt természetes a számítógép használata sem, nem volt általánosan használt internet, szövegszerkesztő programok vagy táblázatkészítők, szkennerek, stb. 1993-ban írtam a szakdolgozatomat, akkor az évfolyamunk többsége még gépírónővel íratta meg a dolgozatát, mi könyörögtük be magunkat páran az egyik tanszékre, hogy megírhassuk a magunkét az ott lévő 2 számítógép egyikén, mert ne volt pénzünk fizetni a gépírónőnek. A billentyűzeten sem voltak még magyar ékezetes betűk, alt160 volt az á ha jól emlékszem.

Két évvel később a diplománkat már mind számítógépen írtuk, akkor már saját gépterme volt a tanszéknek, majd 1-2 évvel később már természetes volt a szkennelés, diagram szerkesztés és videobeszélgetés is. Ami mai szemmel még mindig nagyon gyengének tűnik, de akkor az volt a csúcs.

Németországban 2011-ben bukott bele doktori plagizálásba Merkel legnagyobb párton belüli versenytársa Guttenberg védelmi miniszter. Gondolom innen jött az ötlete a hazai ellenzéknek, hogy megnézzék politikai ellenfeleik szakdolgozatait, diplomamunkáit, disszertációit.

Válaszul Gyurcsányt is elővették, neki a diplomamunkáját már leselejtezték, ezért megúszta.

[link]

Szerintem ezeket a dolgokat teljesen abszurdum előhozni. Akkoriban óriási erőfeszítést jelentett már csak az a kutatómunka is hogy megtalálják a forrást amiből megírják azt.

Manapság azt a több hónapnyi kutató munkát pár perc alatt eltudják intézni az internetnek hála

" Akkor ezzel sok magyarnak tette lehetővé ennek a szakismeretnek a felhasználását és akkoriban ez nem számított plágiumnak, főleg mert meg is volt jelölve, hogy melyik szakirodalomból van."

Egyrészt nem volt minden hivatkozás megjelölve. Másrészt a dolgozatnak több, mint 80%-a szó szerinti fordítás, ami azért lássuk be, nem nevezhető tudományos munkának. Főleg annak ismeretében, hogy az angol és a francia eredetiből készült fordítások stílusa, szókészlete jelentős különbséget mutat, amiből erősen arra lehet következtetni, hogy Schmitt valakikkel fordíttatta azokat, és arra sem vette a fáradságot, hogy saját stílusára átírja.

Schmitt a NOB könyvtárából előásott 4-5 korábbi tanulmányt, amiket lefordíttatott magyarra, összekötött egy dolgozatban és leadta. Ez már akkor sem felelt meg a tudományos munka kritériumainak.