Megéri-e a társadalmi osztályok létezését eltagadni?
Mit gondoltok a magyarországi háború előtti társadalmi osztályokról? Megvannak ennek még a nyomai? Szerintem igen, mert azt hogy milyen családba születik valaki, nem igen írja felül semmilyen később szerzett vagyon, vagy iskolázottság. Több nemzedéken át hatással van a gyermekekre az elődeik társadalmi helyzete. A kommunizmus megpróbálta eltörölni a társadalmi osztályokat. A mai modern világunk az esélyegyenlőséget hirdeti és ünnepli, de valójában mindenki tudja, hogy a családi háttér az ember sorsát alapvetően meghatározza. Anyagilag is, de kulturálisan méginkább.
Egy halmozottan hátrányos helyzetű családból származó gyereknek kicsi az esélye egy jó iskolát elvégezni, majd jövedelmező állást találni. Nem elsősorban az anyagi támogatás hiánya miatt, hiszen egy alapítvány felkarolhatja, hanem a kulturális elmaradottság és motivációhiány miatt. Ha el is végez egy jó iskolát, és talál magának jó állást, a kisebbségi komplexus mindig kísérteni fogja, és eltúlzott kényszeres bizonyítási vágy fogja hajtani. Tehát valójában hiába éri el a célját, még ő sem lesz soha elégedett, nem fogja egyenlőnek érezni magát az előnyösebb helyzetből indulókkal.
válasza:
válasza:#1
Elméleti szinten nem tagadják, viszont senkit nem szabad megkülönböztetni a társadalmi osztálya szerint. Például nincsenek hivatalosan cigány iskolák, osztályok, munkásgyerekek iskolája, értelmiségi szűlök gyerekeinek szánt iskolák. A valóságban persze nagyok a különbségek az iskolák között, de hivatalosan nem szabad kimondani hova ki való, csak mindenki tudni kell(ene).
Ugyanígy nincsenek kimondottan igazi munkásotthonok, vagy elit szórakozóhelyek. Ami van az csak nevében az ami, mert a társadalommal a felszínen elhitették, hogy a származás, a kultúra nem számít.
válasza:Formálisan és felszínesen létezhet ilyesmi, de semmit nem jelent.
A társadalmi rétegeket egy adott politikai rendszer fontos szempontjai határozzák meg. Ha változik a politikai rendszer, változnak a fontossági sorrendek - így a rétegződések is. Ezen felül létezik a technikai, technológiai gazdasági fejlődés, amely bizonyos fogalmakat alapvetően változtat meg.
Természetesen ma is vannak társadalmi rétegek, amelyek sok vonatkozásban hasonló sorsot, életet eredményeznek. Csak éppen egészen más emberek tartoznak egy ilyen réteghez, mint korábban.
Például régen a "munkásság" egyértelműen a gyári munkást jelentette, a "hivatalnok" pedig a közéletben alkalmazott embert. És az ő életvitelük jelentősen más is volt. Ma azonban nagyon sok "munkás" és "hivatalnok" helyzete szinte semmiben nem különbözik, ők egy réteghez tartoznak, miközben más "munkás" és "hivatalnok" státusu emberek egy teljesen más réteghez sorolhatók. A felosztás tehát mindig a gyökeresen eltérő élethelyzetekhez igazodik, ez ma Magyarországon egyértelműen a vagyon. A tisztességesen megszerzett és az összelopott egyaránt.
# 2
A szakmai képességek objektív értékelése alapvető fontosságú gazdasági szempontból, viszont az otthonról hozott kultúra fontossága társadalmilag alul van értékelve.
Egy ismerősöm például nagyon jó képességű, szorgalmas gyerek volt, minden iskoláját dicsérettel végezte, építésmérnök lett, jó állást talált. Látszólag úgy tűnt minden rendben lesz a karrierjében, mégis pár év után otthagyta a mérnöki pályát. Kiderült hogy családi háttere, otthonról hozott értékrendje miatt nem tud beilleszkedni a szakmával járó közösségi életbe, egyszerűen kívülállónak érezte magát a társaságban, és végleg otthagyta.
# 4
Igen, sajnos vagyon szerint vannak sorolva az osztályok, a kultúra szerinti osztályozás pedig hivatalosan háttérbe van taszítva, pedig mindenki érzi a súlyos különbségeket.
válasza:#8
Köszönöm, ezt érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a rendszerváltás után kb. 2010-ig a főiskolát/egyetemet végzettek aránya folyamatosan nagy mértékben nőtt (azóta kis mértékben csökken), mégis kicsi az esélye, hogy a gyerek jobb munkahelyet találjon mint a szülei. Itt a lényeg, hogy hiába szerez valaki akár több diplomát, ha azok egyfelől nem piacképesek, másfelől ha a választott hivatásban a szakmaiakon kívülálló okok miatt (kultúra, közösséghez való megfelelő hozzáállás, önbizalom, motiváció stb) nem tud helyt állni.
Nem egy barátom van, akinek szülei munkások vagy kishivatalnokok voltak, elvégeztek valamilyen főiskolát, mégsem tudtak túllépni a szüleiken. Van olyan ismerősöm, aki többre vitte ugyan, mint a szülei, a szakmában is dolgozik, de nem érzi jól magát a munkahelyi közösségben, nem tud beilleszkedni. Előléptetésre, fizetésemelésre esélye sincs, fontolgatja hogy otthagyja a pályát.
válasza:"A valóságban persze nagyok a különbségek az iskolák között, de hivatalosan nem szabad kimondani hova ki való, csak mindenki tudni kell(ene)."
Ezt mindenki tudja és sok helyen elhangzott már, hogy nem Finnország vagyunk, ahol az iskolától függetlenül ugyanazt a képzést kapják a diákok. Nem tudom, hogy te milyen alternatív Magyarországon élsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!