Mi történne, ha Oroszországban hatalomra kerülne progresszív és liberális, erősen Európa-párti párt, mint a Jabloko vagy hasonló? Örülnél neki?

#11.

Ja, az egyik oka, hogy az esélytelen háború miatt már a polgárok is nyomorogtak. A másik meg, hogy éheztek és nyomorogtak az emberek további okok miatt. Oroszország nem volt ipari ország, de ettől függetlenül voltak iparvárosaik, mint például Moszkva és Baku. A cár által rendeleti úton bevezetett kapitalizmus után a monopolkapitalizmus korában ezekben a városokban borzasztó körülmények között, éhínségben, rendkívül iszonyatos módon kizsákmányolásban éltek ezek az emberek. Hogy miért? Mert a nyugati monopóliumoknak az Oroszországba való befektetés alternatíva költsége rendkívül jó volt. Oda fektették be a működőtőkét. Könnyen le lehetett uralni az orosz piacot vagy annak egy részét és ki lehetett húzni onnét mindent is. De ez a kisebbik gond. Oroszország elsősorban agrárország volt, a rendeleti úton bevezetett kapitalizmus pedig nem éppen volt jól kivitelezve: önkéntes örökváltság volt, melyet olyan módon valósítottak meg, hogy minden egyes jobbágynak saját magát kellett megváltania, amit nyilván nem tudtak a zselléresedett jobbágyok teljesíteni, így hitelhez folyamodtak. Gyakran uzsorához, ami nem volt korlátozva az országban. Ezek az emberek nem tudták a kamatokat törleszteni, tehát újabb hiteleket vettek fel, majd egy jó kis adósságspirálba kerültek. És ez hagyján, sok esetben a földjeiket sem tarthatták meg. Olvass orosz realistákat! Valóban olyan volt az orosz vidék...

A németek nem avatkoztak be. A németek egyszerűen támogatták Lenin hazajutását, mert fogalmuk nem volt, hogy milyen viszonyok vannak Oroszországban, s álmukban nem gondolták volna, hogy polgárháború szélén van az ország, s abból Lenin valaha is győztesen jöhetne ki. Ja, s Lenin sem nyaralni volt Svájcban, hanem az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt minden más párttal együtt a cári önkényuralom alatt be volt tiltva, s emigrációban tudtak csak működni. A nyugatos kormány meg továbbra sem kívánt javítani a helyzeten. Az emberek önként álltak a felkelők mellé, legyenek azok vörösök, feketék, zöldek, narodnyikok vagy mások, mivel elegük volt a monopóliumok uralmából, a háborúból, a kizsákmányolásból, a kifejezetten rossz cár önkényuralmából, majd a neki kitartott/a problémákat megoldani képtelen nyugatos rétegekből is. Nem véletlen tudtak a szovjetekben is a vörösök többségbe kerülni. Az orosz közhangulat soha nem volt nyugatbarát. A nyugatbarát írókat ki is vetették maguk közül a szlavofilek. Marhára nem tett jót a kor kudarcainak sorozata.

De mióta nyugati ország Oroszország? Vallásilag is teljesen más egyházhoz tartoznak, saját pátriárkájuk van. Soha nem függtek a nyugattól.

Az igaz, hogy a sztálinizmus a valaha volt egyik leggonoszabb rezsim volt, de ki mondta, hogy az oroszok nyugatos rendszert akartak volna valaha is? Már ne is haragudj, de miféle demokrácia a progresszív liberalizmus, ami az igéit terjeszteni akarja hegemón helyzetet szülve? Jobb ha keleten továbbra is Orwell, nyugaton pedig Huxley disztópiái kiegyensúlyozzák egymást.

Putyin nem bolsevik. Putyin paternalista, tekintélyelvű, államelvű konzervatív és nacionalista. A gazdasága viszont eléggé hasonlít a kínai gazdasági elképzelésekhez, de attól független: a szocializmus által kiépített keretek fennmaradtak, de erre rávezették a piacgazdaságot.

Orosz nyugati értelembe vett demokrácia nem volt soha sem. Amikor próbálkoztak, akkor megint hiperinflációt hozott a rendszerváltással együtt. Ha Oroszországban az etatizmus megbukna, akkor azt kizárólag decentralizált, minimális állami modellel lehetne helyettesíteni belpolitika terén, mivel erre volt igény már a polgárháború alatt is, s most is a bal és jobboldali libertáriusok az egyik meghatározó ellenzéki erő, bár ők eléggé megosztottak a hatalomhoz való viszonyukban. Kulturálisan elég konzervatív a többségük nekik is. Ez viszont továbbra is elég erős NATO- és EU-ellenességet jelentene.