Kezdőoldal » Politika » Pártok, kormányzás » Hogyan lehetnének hazánkban...

Hogyan lehetnének hazánkban élvonalbeli egyetemek?

Figyelt kérdés
A magyar egyetemek mostanára jelentős részben elfőiskolásodtak. Az EGYETEM a világ boldogabbik felén olyan elit kutatóintézetet jelent, ahol a hallgatók képzése leginkább azáltal folyik, hogy a legkiválóbb tudósok saját kutatási-fejlesztési tevékenységükbe bevonják őket. Az egyetemi oktató-kutatók hetente legfeljebb 1-2 nyilvános órát tartanak, viszont laborjaik éjjel-nappal, sőt hétvégén is nyitva állnak a hallgatók előtt és rendszeresen konzultálnak tanítványaikkal akik mentoraiknak, mestereiknek, tutoraiknak is tekintik őket. A tanszabadság teljes, szinte csak választható tárgyak vannak, hatalmas kurzuskínálat és rugalmas kreditrendszer.

2016. szept. 2. 10:34
1 2
 1/19 anonim ***** válasza:
84%

"Az egyetemi oktató-kutatók hetente legfeljebb 1-2 nyilvános órát tartanak"


A hanyatló nyugatiak nem akanak dógozni!!!

2016. szept. 2. 10:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/19 anonim ***** válasza:
48%
semmelweis, elte ezek elég élvonalbeliek
2016. szept. 2. 11:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/19 anonim ***** válasza:
100%

"Az egyetemi oktató-kutatók hetente legfeljebb 1-2 nyilvános órát tartanak, viszont laborjaik éjjel-nappal, sőt hétvégén is nyitva állnak a hallgatók előtt és rendszeresen konzultálnak tanítványaikkal akik mentoraiknak, mestereiknek, tutoraiknak is tekintik őket. A tanszabadság teljes, szinte csak választható tárgyak vannak, hatalmas kurzuskínálat és rugalmas kreditrendszer."


Szerintem ez teljesen kivitelezhetetlen egy alapképzés első 2 évében. A hallgatóknak nincs megfelelő alapjuk a kutatásba való részvételhez, és ahhoz, hogy ezeket az alapokat megtanulják, kellenek oktatók, akik nem csak heti 1-2 órát tartanak.


Utolsó évben, és mesterképzésen amúgy teljesen reális a felvetésed. Én sem értem, miért kell még MSc-n is a tárgyak nagy részét a klasszikus "padban ülünk és hallgatjuk a tanárt" stílusban adni.


Mondjuk az a baj, hogy szerintem ezt nem csak egyetemen kellene így csinálni, hanem főiskolákon is.

2016. szept. 2. 11:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/19 anonim ***** válasza:
55%

Nem értek a témához, de ami így józan paraszti ésszel így elsőre eszembe jutott:


- fel kéne számolni az értéktelen papírt adó, mindenféle "no name" főiskolát és pár, valóban értékes intézményt megtartani, azokat fejleszteni


- változtatni az elavult oktatási módszereken, eszközökön, illetve poroszos mentalitáson


- nagyobb állami támogatást fordítani erre a területre, az infrastruktúra mellett a későbbi oktatók képzését is beleértve; szigorú feltételek alapján csak valóban alkalmas emberek taníthassanak, cserébe magas fizetségért

2016. szept. 2. 11:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/19 anonim ***** válasza:
74%
Szerintem a magyar egyetemekkel az a legnagyobb baj, hogy nem adnak használható tudást. Rengeteg elméletet bemagoltatnak, sokszor teljesen felesleges tárgyakból, csak éppen ahhoz nem fog érteni a végzett hallgató, ami a diplomájában szerepel. Én pl. informatikusként végeztem, minden félévben volt legalább egy közgázos tárgyunk, megtanultuk, hogyan működött 3463467 évvel ezelőtt a margarétatárcsás nyomtató, ellenben programozásból nem jutottunk sokkal tovább a hello worldnél, nem tanultunk meg rendesen beállítani egy Linuxot, stb.
2016. szept. 2. 11:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/19 anonim ***** válasza:
100%
Mondjuk úgy, hogy a magyar egyetemeknek végre pragmatikusnak kéne lenniük és nem újra és újra, minden évben ugyanazokat a baromságokat kellene beleerőltetniük a tanulók fejébe, csak mert "jó vót az 50 éve is, akkó jó lesz az idén is".
2016. szept. 2. 11:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/19 anonim ***** válasza:
55%
Egy lépésben sehogy. Jelenleg még ez az elfőiskolásodás is elborzasztó hatékonysággal működik. Először azt kellene elérni, hogy ha már ilyen a képzés, akkor ennek a végén használható gyakorlati tudással rendelkező emberek kerüljenek ki BSC/BA végén. Aztán lehet nekimenni az MSC/MA képzésnek felmenő rendszerben és a doktorandusz képzésnek, ami viszont már ténylegesen a kutató-fejlesztőmunkára fókuszál egyébként is.
2016. szept. 2. 12:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/19 A kérdező kommentje:

Az oktatók számára írnám elő, hogy heti 1-2 óránál többet nem tarthatnak, mert a többi időben a szakjukat, tudományukat kellene magas színvonalon művelniük, naprakésznek lenni a legújabb szakirodalomi eredményekben, új módszerekben stb. A kutatásukba viszont kötelezően be kellene vonni a hallgatókat a kezdetektől. A kutató diák mozgalom résztvevői már középiskolás korukban jelentős eredményeket érnek el, nyilvánvaló, hogy egyetemi hallgatókkal ez még könnyebben menne.


A hallgatóknál heti 8-10 óra lenne szerintem ideális (napi 1-2), de abból legfeljebb heti 1-2 lehet kötelező. Fontos lenne, hogy többségében szabadon választott tárgyaik legyenek, ami iránt tényleg motiváltak és ami valóban hasznos számukra. Fontos lenne, hogy sok idejük maradjon az utánaolvasásra, TDK munkára, elmélyülésre is.


Fontos, hogy magas legyen az oktató:hallgató arány (e nélkül nincs minőségi oktatás); és az egyetemi oktatókon belül is magas legyen a PhD fokozattal rendelkező és habilitált, sokat publikáló oktatók aránya.


Valójában az egyetem igazi minőségét csak ezek szabják meg, az épület, felszereltség, szabályzatok, minőségbiztosítási kamuszövegek, tantervek, kimeneti követelmények és hasonlók szinte teljesen lényegtelenek. Ha a professzorok jók, akkor egy erdei tisztáson is tudnak magas színvonalú egyetemet csinálni. Feltéve persze, hogy nincsenek bürokratikus akadályok, túlszabályozottság és egyéb adminisztratív marhaságok.

2016. szept. 2. 13:29
 9/19 anonim ***** válasza:
100%

"Fontos, hogy magas legyen az oktató:hallgató arány"


Jelenleg ez az egyik legnagyobb probléma, ami a vidéki, főleg műszaki egytemeket/szakokat a bénultság határán tartja. Egyes helyeken csak néhány veterán nyugdíjas óraadó és pár demonstrátorként tevékenykedő hallgató van iszonyú módon túlterhelve, mert az aktív korú tanári gárda legnagyobb része lelép három-négyszeres fizetésért az iparba.

2016. szept. 2. 14:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/19 Shai-Hulud ***** válasza:
39%

Nagyon egyszerűen: nem kellene minden hülyének diplomát nyomni a kezébe, csak azoknak, akik ténylegesen megfelelnek a szigorúan megszabott, magas szintű követelményrendszernek.

Néhány év(tized) után, mikor általános véleménnyé válik, hogy aki a ..... egyetemen végzett, az valóban okos, értelmes, és hasznos ember, ez automatikusan emeli az adott egyetem elismertségét.


De mindaddig, míg az a lényeg, hogy minél jobban mutasson az egyetemi képzési statisztika, amíg az egyetemek az alapján kapják a támogatásokat, hogy hány fő tanul és hány fő végez náluk, az egyetemnek egyáltalán nem az az érdeke, hogy kevés, de nagyon jól képzett szakembert bocsásson ki.

2016. szept. 2. 18:13
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!