Mi számít lényeges körülménynek egy büntető-eljárásban?

A címben feltett kérdésre a válasz az, hogy egy büntetőeljárásban az a lényeges körülmény, ami a terhelt büntetőjogi felelősségére, cselekményének minősítésére, az alkalmazandó szankcióra vagy a lefolytatandó eljárásra kihatással lehet.

A lenti kérdést már nem nagyon értem. Amit leírtál, az lehet egy büntetőeljárás tárgya, miért ne lenne lényeges?

Lényeges körülmény az, ami az ügy megítélését meghatározza.

Példádnál maradva szórakozóhelyen egy egyébként rendes fiatalember kicsit bepiál, elkezd illetlenül viselkedni hölgyekkel, erre portások (aki vagyonőrök) megkezdik a rendezvényről eltávolítását, a fiatalember próbál testi erővel ellenállni, erre fellökik.

Ha utána ezt a fiatalember úgy adja elő rendőrségen, hogy vele ok nélkül üvöltöztek az utcán és megütötték, akkor az bizony hamis tanúzás, mivel lényeges körülményére valótlan vallomást tesz. (Ha a fiatalembernek haverjai mondják ezt, akkor ők is hamis tanúzást követnek el.) Mert e tanúvallomás(ok)ból úgy tűnik, mintha a fiatalember lenne ártatlan, a portások cselekménye lenne garázdaság, könnyű testi sértés.

Pedig valójában a rendezvény zavarás felszámolására a portásoknak arányos mérvű kényszerítő testi erőt jogszerűen alkalmaztak. Ha a fiatalember a portások jogszerű intézkedésének ellenállt (testi erővel, kiabálással), akkor ő követett el garázdaságot, ezért a portások akár el is foghatták volna és a rendőröknek átadhatták volna.

Hamis tanúzás

272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.

2005. évi CXXXIII. törvény

a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól

27. § ... (3) A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával

a) a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja;

b) a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja;

c) a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a rendezvényről eltávolíthatja;

Be.

A tetten ért elkövető elfogása

273. § A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, vagy ha erre nincs módja, a rendőrséget tájékoztatni.

A lényeg, hogy a jogos védelem keretében az elhárító cselekmény sem okozhat nagyobb sérelmet, mint az a jogellenes cselekmény, ami ellen fellépett. Garázdaság alapesetére arányos elhárító cselekmény könnyű testi sértés, garázdaság alapesetének tényállásába illeszkedő cselekmény.

A példánknál maradva: ha a jogszerűen rendezvényről eltávolítás miatt balhézni kezdő fiatalt megüti vagy meglöki úgy a portás, hogy az súlyos sérülést nem okoz, az kb. ugyanaz. Ha ebben torzítanak a fiatal mellett tanúskodó barátai az nem hamis tanúzás, mert az ügy megítélésében nem lényeges körülmény.

#5