Elhalálozás esetén elkerülhető a boncolás, ill. ami fontosabb, hogy nem közvetlen hozzátartozó (pl. temetkezési vállalkozó) fedetlenül láthassa a holttestet?
19 éves fiatal nőként mekkora esélye van, ha még életemben írok egy kérvényt, hogy elkerülhetem a boncolást? (Ha szervdonor lehetnék és csak szűk szakmai kör végzi beleegyezek.) De pl. hogyan lehet elkerülni, hogy orvostanhallgatók, azaz még nem végzett orvosok (vagy rezidensek) előtt boncoljanak? Negyedikes középiskolásokról nem is beszélve, mert őket is, akik orvosira jelentkeztek el szokták vinni egy boncolásra a középiskolák...
Továbbá ami nagyon zavar.: Hogyan lehet elkerülni, hogy temetkezési vállalkozó fedetlen testtel ne láthassa az elhunytat (gondolok itt mosdatás, öltöztetés)?
Szerintem ez utóbbi nagyon megalázó, főleg, hogy kisvárosban, faluhelyen, még életemben ismert is az adott illető jó eséllyel (van rá több példa).
"A boncolásra és a halottakkal kapcsolatos egyéb teendőkre vonatkozó jogszabályokat az 1997. évi CLIV. egészségügyről szóló törvény tartalmazza. Mely szerint a halottat csak halottvizsgálat után lehet a halál bekövetkeztének helyéről elszállítani, kórbonctani vizsgálat, eltemetés, elhamvasztás illetve szerv-, szövetkivétel céljából.
Mikor kötelező a kórbonctani vizsgálat?
A főszabály az, hogy az elhunyt személyt - függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül hunyt el - kórbonctani vizsgálat alá kell vetni, ha a következő állítások bármelyike is fennáll:
a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható, perinatális (születés időszaka körüli) halál történtekor, az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt, az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merült föl, hogy a halál oka ezzel van összefüggésben, az elhunyt szervezetében újra felhasználható, nagy értékű műszer vagy eszköz található és az nem képezi az elhunyt tulajdonát kivéve, ha a műszer vagy eszköz jellege nem kívánja meg az elhunyt kórbonctani vizsgálatát, az elhunyt még életében vagy a halált követően a hozzátartozó írásban kérte a boncolást, az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van, az elhunytat hamvasztani kívánják.
Az utolsó két pontnál el lehet tekinteni a boncolástól, ha a boncolás mellőzésének összes feltétele fennáll és az elhunyt még életében vagy a hozzátartozó a halált követően írásban kérte a boncolás mellőzését. A kórbonctani vizsgálatot a halál helye szerinti illetékes kórház vagy klinika Patológiai Osztálya fogja elvégezni, lehetőleg már a halál bekövetkeztét követő első, de legkésőbb a halottvizsgálatot követő három munkanapon belül.
Mikor lehet eltekinteni a boncolástól?
A korábban felsoroltak kivételével az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a halál természetes eredetű, a halál oka egyértelműen megállapítható, a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható, a kezelőorvos és a patológus szakorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek, az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését.
A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személynél a fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója, egyéb helyzetekben az egészségügyi hatóság dönt. A boncolások további formája a rendkívüli halál vagy annak gyanúja esetén kötelezően végzendő igazságügyi boncolás, melyet igazságügyi orvosszakértő végez. Célja a halál okának és körülményeinek tisztázása. Utoljára, de nem utolsó sorban anatómiai oktatási céljából is végezhető boncolás, ha az elhunyt életében erre kifejezett engedélyét adta vagy ez ellen nem tiltakozott és temetésre kötelezett hozzátartozója a halált követő 30 napon belül írásban beleegyezett." forrás: [link]
válasza:Ugy nagyon oszinten: ha mar ott fekszel kihulve egy asztalon, megis mi lenne 'megalazo' ezen neked...?
A temetkezesi vallalkozo annyi halottat lat, hogy pont nem fogja erdekelni ki voltal mi voltal, az orvostanhallgatokrol nem is beszelve. Teljesen irracionalis felelmeid vannak, nevezhetnem fobianak is. Anyukad elott sem mert levetkozni?
válasza: válasza:Hát 19 éves koromban sokféle gondolatom és igényem volt, de ez nem jutott eszembe. Később se.
Mindenekelőtt egy körülmény. A halott ember látványa alapvetően más, mit egy élőé. Annyira más, hogy nem is összevethető. Aki halott emberen bármi "munkát" végez, az arra nem mint emberre, hanem mint elvégzendő feladatra tekint. Egyszerűen nem lehet extrapolálni mondjuk például életmentés céljából a hasi operációt végző ember hozzáállásából egy halotton végzett hasonló eljárás közbeni gondolatokra.
Az ember társas lény, egész életét ilyen körülmények között éli le, utána sem vonhatja ki magát ebből, vagyis abból, hogy normális, a társadalom érdekében hozott törvények szerint járjanak el vele. Mondom, normális körülmények között. Az abnormális körülményeket feltételezni sajátos és rosszindulatú. Gyakorlatilag megvádolás jövőbeni cselekvésért.
Nem tartom normálisnak, hogy az ember 19 éves korában ilyen kérdésekkel ilyen részletességgel foglalkozzon. Neked is azt javasolom, gondold végig a körülményeidet, vesd össze az elképzeléseidet a hétköznapi világgal, és próbálj megszabadulni szürreális gondolatoktól. Akár szakember segítségével.
válasza: válasza:Saját magad megválaszoltad önmagad kérdését. Természetes halál esetén - ami nem most lesz, majd csak jóval később -, nincs boncolás.
Ha felmerül a bűncselekmény gyanúja, idegenkezűség vagy önkezűség, és/vagy orvosilag másként nem megállapítható az ok (felsoroltad a szabályozást), akkor igen, tetszéstől függetlenül.
Oktatási célú boncolás akkor lehet, ha magad még életedben kéred, nem eredendően van így.
Különleges, tanulmányozandó betegség esetén is lehet kérni a boncolástól való eltekintést.
Halottmosdatás: azt várnád, hogy az unokáidra tehesd ezt a terhet? Sokkal megalázóbb lenne, és nekik ez az emlékük megmaradna, nem a kegyeleti szempontnak megfeleltetve, élő kép marad az utolsó a nagyijukról, míg akinek semmit nem jelentesz, csak egy mindennapos, épp elvégzendő munkát, ott nincs ilyen bevésődés.
válasza: válasza:na azért .... aki ismer ilyen környezetet közelebbről, az mondhatja h a kérdező félelmei nem teljesen megalapozatlanok. pár helyen hajmeresztő emberek dolgoznak, és én is éppen elég rémstoryt hallottam már, ahogy bánnak a halottakkal. persze ez az unokás és stb dolog is igaz, ezt mégse kéne rájuk hagyni, de megértelek, hogy nem akarod, ha kis majomgyerekek röhögjenek rajtad tömegesen mikor boncolnak (jobb esetben csak ennyi).
amúgy a középiskolásoknak már betiltották a boncolásokra járást, néhány botrány után már éppen ideje volt, de igazad van, én az egyetemistáknak is betiltanám vagy max úgy engedélyezném, hogy csakis az orvosi elvégzése után és csakis szigorúan ügyleve arra, hogy véletlenül se ismerhesse az illető a halottat, azaz ez a gyakorlatban úgy működne, hogy az ország két ellentétes pontja között cserélni kellene a halottakat. pl a szegedieket lehetne bp-en boncolni, a bp-ieket debrecenben stb stb, szépen ki lehetne ezt osztani. a visszaélések persze akkor is megmaradnak, de legalább nem egy esetleges ismerőssel fogsz szembetalálkozni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!