A magyar törvénykezésben miért nincs sokéves, fegyházban letöltendő büntetés kiosztva _kínzások_ bűntettére?

Először is tisztázzuk azt, hogy a hatályos Btk. nem ismer olyan büntetőjogi tényállást, hogy „kínzás”, ezért soha nem is fogsz látni olyan bíróságot, aki ezt így leírná neked. A „kínzást” a Btk. mindig egy adott bűncselekményhez kapcsolóan vizsgálja, amitől annak megítélése súlyosabb lesz (pl. különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés/súlyos testi sértést vagy a sértett sanyargatásával járó személyi szabadság megsértése stb.).

Mivel gyakorlatilag semmivel nem értek azzal kapcsolatban amit leírsz (különös tekintettel a stílusodra), így végigmennék a teljes kérdéseden.

1./ A magyar törvénykezésben miért nincs sokéves, fegyházban letöltendő büntetés kiosztva _kínzások_ bűntettére?

Már megbeszéltük, hogy nincs olyan hogy „kínzások bűntett”, továbbá, de igen az ilyen jellegű erőszakos bűncselekményekre nagyon is keményen kiosztják a sokéves fegyházakat, harmadrészt nem a törvénykezés (bíróság = jogalkalmazó) dönti el, mekkora egy bűncselekmény büntetési tétele, hanem a jogalkotó, azaz az országgyűlés. Az országgyűlési képviselőket pedig a választókorú lakosság szavazza meg, azaz – többek között – Te magad is döntöttél vagy dönthettél arról, hogy mekkora büntetés járjon a kínzásért.

2./ Máshol ez nem így van! A ..... életbe!

Hol? Szudánban? Kolumbiában? A Fülöp-szigeteken? Észak-Koreában? Biztosan ezek a követendő példák?

3./ A kínzás - vitathatatlanul - még a gyilkosságnál is NAGYOBB horderejű, kegyetlenebb bűn. Brutálisabb, RETTENETESEBB BŰNTETT!!

Ettől függetlenül engedd meg, hogy igenis vitassam. Szerinted melyik a súlyosabb büntetés a botozás vagy az akasztás? A tüzes vassal való megégetés vagy a karóba húzás? Lényeges különbség, hogy a kínzás lényege a testi fájdalom okozása, ami jellemzően testi sérüléssel jár. A testi sérülésnek pedig van egy gyógytartama, ami alatt a sértett akár teljes egészében visszanyerheti a testi épségét. A halálnak nincs gyógytartama…

4./ Akkor kínzásért miért nem tudják legalább a kétszeresét kiosztani. A többszörösét kéne!!!

Mert a jogalkotó sem ért egyet veled, és súlyosabban értékeli az élet elleni bűncselekményt a testi épség elleni bűncselekménynél. Szerinted reális lenne, ha a késelős gyilkos kapna 15 évet, míg a késsel megvagdosós nem-gyilkos 45 évet kapna? Komolyan álljon érdekében a kínzónak az, hogy megölje az áldozatát, ami által gyilkossá válik, hogy így enyhébb büntetést kapjon?

5./ Egy ..... mocskos szóval nem bírták tényszerűsíteni a KÍNZÁS tényét.

Ezt mondta ki a bíróság:

G. V. I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki

- társtettesként elkövetett emberölés bűntettében (Btk. 160. § (1), (2) bekezdés b), d), f), j) és k) pont),

A Btk. 160. § (2) bek. d) pontja a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés! Mit mondjon ki tényállásszerűen még ennél is jobban? Arról nem is beszélve, hogy az is egyértelműen kiderül az ítéletből, hogy G. Viktort a bíróság életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Vesd össze a kérdéseddel... szerinted ez nem sokéves fegyházbüntetés?

6./ Ha elhagynám ezt az "anya"földet, vajon nagyobb biztonságban lennék?

Kriminológiailag bizonyított, hogy a büntetés mértékének nincs semmilyen visszatartó ereje, mivel a bűnelkövető elme vagy egyáltalán nem gondolkodik a tette következményein vagy csak arra tud gondolni, hogy ő úgyis megússza, sose kapják el. A bűnelkövető számára nincs elrettentő mértékű büntetés, a nem-bűnelkövetőt pedig bőven visszatartja akár 1-2 év börtön kilátásba helyezése is. Úgyhogy nem. Persze ha egy olyan országban ahol van halálbüntetés pl. Szomáliában nagyobb biztonságban érzed magad, akkor én természetesen nem tartalak vissza.

7./ a bűnös szerettein/hozzátartozóin való bosszúállás hivatalos gyakorlata?

Tehát szerinted a követendő példa Észak-Korea?

8./ a bűnös szerettein/hozzátartozóin való bosszúállás nem hivatalos gyakorlata?

Vagy még inkább a középkori vérbosszú szokásjoga?