A Kúria vajon módosítani fogja-e a 6/2013 PJE határozatban foglaltakat, vagy a hazai bírák az Európai bíróság ítélete alapján fognak ítélkezni, és a -pénzügyi szakmai ismeretet nélkülöző- hazai jogegységi határozatot figyelmen kívül fogják hagyni?

Az Európai Bíróság, Curia a C‑186/16. sz. ügyben kihirdette ítéletét, amely egy devizahitel ügyben az árfolyamkockázattal kapcsolatban a 99/13 fogyasztóvédelmi irányelv értelmezéséhez nyújt segítséget.

A Curia álláspontja több szempontból eltér a hazai Kúria által jelenleg is képviselt 6/2013 PJE határozatban megfogalmazott állásponttól.

Nagyon szembetűnő eltérés, hogy míg a Kúria diktatórikusan kijelentette, hogy "az adós ... vállalja az árfolyamváltozás kockázatát, melynek iránya, mértéke előre nem látható, nem kiszámítható."

Ehhez képest a Curia álláspontja -melyet egy kontradiktórius eljárás során munkált ki- egészen más, ugyanis előírja, hogy a nemzeti bíróságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a pénzintézet a pénzügyi szakmai szempontok alapján megfelelő tájékoztatást adott-e az árfolyamkockázat feltárása során.:

"56 E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapeljárás valamennyi körülményére, és különösen az eladónak vagy szolgáltatónak, a jelen esetben a banknak a lehetséges árfolyam‑ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel megvizsgálja, hogy először is tiszteletben tartották‑e a jóhiszeműség követelményét, és másodszor, hogy fennáll‑e a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jelentős egyenlőtlenség."