A hajléktalanok ügye miért nem megoldott Budapesten? Nem értem, nincs rá pénz? Tele vannak a hajléktalanszállók?

Nem értek hozzá, de ez nem ilyen szimpla ügy.

1. Sokan nem szeretik a szállókat, mert tömeg van, büdösek és meglopják egymást.

2. A szomszédok sem hagynák szó nélkül, ha tetszőleges önk épületekbe raknák őket.

3. Az épület a legkisebb költség. Egy ember havi ellátása szerintem 40-60eFt körül lehet.

4. Nem fogják önállóan rájuk hagyni az ingatlant, mert eszméletlen gyorsan lelaknák.Meg hát azokat is fűteni kéne. Plusz itt gyakran Papir nélküli emberekről van szó, tehát jogilag is speckó dolog nekik szállást adni.

Nemes gesztus lenne, de sajnos a hajléktalanokat ismerve nem működne hosszú távon. Legfeljebb azoknál, akik az emberi léthez még közzel állnak.

Az #1-es válaszoló elég jól rátapintott a lényegre, de nem teljes mélységben. A hajléktalanszállókon vannak bizonyos feltételek, amiknek nem mindenki tud megfelelni, pl. józannak kell lenni nagyjából. Nos ezt egy alkoholbetegnek elég nehéz teljesítenie. De sok hajléktalan van, amelyik már képtelen a társadalmi szabályok betartására, főleg ilyen zárt térben, ahol erre fokozottan szükség van, magukat is nehezen viselik el, hát még egymást.

De nagyon sok hajléktalan mentális betegséggel küzd, és ezekkel nagyon nehéz mit kezdeni. Minél halmozottabb a probléma, annál nehezebb kezelni azokat, ez mindenhol igaz. Az eü meg olyan szar állapotban van, hogy az átlag embereknek is alig tud segíteni, nemhogy a hajléktalanok mentális és egyéb zavarain. Eleve ahhoz, hogy sokan gyógyulni akarjanak, remény kell nekik, hogy legyen miért gyógyulni. sokuknak nincs, és nem is lesz semmijük, így nehéz őket motiválni.

Sokan az utcán betegednek meg, sokan meg azért kerülnek utcára, mert betegek. Mentális zavarral pl. nem tudnak munkát vállalni, nem tudják fenntartani a lakásukat, nincs segítségük...

Elvileg van elégférőhely, csak ahogy az előző két válasz is ecsetelte, a hajléktalanság komplex probléma és nem elég annyi, hogy hajlékot biztosítunk.

Ugyanaz, mint a gyermekéhezés. Hiába mondja a kormány, hogy mindenkinek van lehetősége (és tényleg), ez még nem egyenlő az éhezés felszámolásával.

A hajléktalanok ügyét elég nehéz megoldani, amikor egy célzottan olyan kormány van, amelyik nem is akarja.

A jobboldal még elviekben sem akarja felszámolni a szegénységet. A baloldal legalább elviekben igen, bár nálunk ők sem...

Elvileg valószínűleg meg lehetne szüntetni, hiszen nemcsak emberiességi, hanem katonai szempontból is eleve nonszensz, hogy embert utcára lehessen tenni, ami az élettelk közvetlenül összeegyztethetetlen állapot, az NDK-ban pl. nem létezett a hajléktalanság a ma ismert formában, és emögött nemcsak a bajok eltitkolása állt, hanem az is, hogy konkrétan évi 100 000 lakást valamiféle házgyári módszerekkel felhúztak. Hasonló nálunk is létezett, noha talán kisebb mértékben.

A rendszervátáskor ilyen balfasz módszerek voltak, hogy lazán kidobálták az embereket a munkásszállókról, utána meg még az önkormányzai lakások egy részének kötelező eladását is törvény írta elő. Mondani sem kell, hogy ami magánkézbe került, az örökre kikerült abból a körből, hogy népvagyonként tölthessen be funkciót, az egész egyszerűen elveszett a szegényebbb tömegek számára. Ma már mennyiség alapján sincs elengendő lakás ami szabadon osztható ki, ez elvileg elmebaj katonai értelemben, tulajdonképp egy az élettel összeegyeztethetetlen katasztrófaállapot lett a ,,normális''.

Sajnos mára kialakult a társadalomnak egy olyan fokú kettészakadása, amit ,,le kellene dolgozni''. Mint minden elhanyagolt dolog, ez valószínűleg többe fog kerülni, mintha meg lett volna előzve. Elvileg az adófizetőket meg lehetne győzni azzal, hogy hosszú távon mégiscsak érdemesebb megtörni a szegényég nemzedékről nemzedékre átadódó bűvös körét, minthogy minden nemzedék egy szétszakadt társadalmú országban nőjjön fel, de gyakorlatban a populizmus csapdája ellen nagyon sebezhető ez az ország, és a társadalmon belüli szoldiaritás is sérült.

#2 vagyok. Nekem egy kicsit ambivalens a véleményem a témát illetően.

Egyfelől teljesen megértem a "hajlékos" társadalmat stb., akik tiszta, hajléktalanoktól mentes közterületeket akarnak, és nem akarnak szembesülni ilyen nyomasztó szociális helyzettel.

Másfelől megértem a hajléktalanokat is, hogy nem akarnak a hajléktalanszállóra vonulni, a hozzászólásomban leírt okok miatt.

Szerintem közelítő megoldás az lenne, ha nem a hajléktalanságot üldöznék, hanem a rendbontást, mocskolást, és ezt a hajléktalanoktól függetlenül: utcán részegen cirkuszoló doktort éppúgy mint az éppen úgy utcán cirkuszoló hajléktalant.

Pénzbírság kiszabásánál pedig - legyen bármilyen ügyről is szó - az elkövető anyagi helyzetét is figyelembe kelljen venni: a dokinak egy ötezres semmi, de egy hajléktalannak talán lehetetlen befizetni.

Mondhatnák sokan, és én is szívesen venném kompromisszumos megoldásnak, ha a hajléktalanellátás sokkal jobban működne, ha mosási, fürdési lehetőség lenne, és legalább bűzösen nem lehetnének az emberek az utcán, de hát az sem teljesen reális, hogy egy büdös emberre rákényszerítsenek ilyen-olyan szolgáltatást.

Igenis a társadalom részéről is több empátiára van szükség, mert könnyű okosnak lenni, és lenézni "odafentről", de ha belegondolnak, mindig vannak "odafentebbek" akik "ránk" is lenéznek, belénk rúgnak, és éppúgy sérelmezzük, és mi sem teszünk másként a lejjebb lévőkkel.

És még csak a masszív alkoholistákat se tudom elítélni. Képzeljétek el, milyen szörnyű lehet józanon kibírni a helyzetüket, az alkoholba csak belemenekülnek. Nyilván nem lesznek ettől kellemes környezet a társadalom számára, de hát ők erre éppúgy szarnak, ahogy a társadalom is szarik rájuk.

Folytathatnám még a témát, de ebből egy szociológiai tanulmányt lehetne írni.