Ez hogy van az itélet hozásnál?

Btk. adja az anyagi jogi részét (mi a bűncselekmény, ki az elkövető, milyen büntetés kaphat) és a Be. (büntetőeljárásról szóló törvény) adja az eljárási részét, vagyis milyen összetételű bíróság, milyen eljárási rend szerint köteles lefolytatnia az eljárást, melyet ügydöntő határozattal zár le.

Sem garázdaságnál, sem csalásnál nem adódnak össze a büntetési tételek, a legsúlyosabb cselekmény alapulvételével történik a büntetés kiszabása (most végtelenül leegyszerűsítettem, mert rengeteg halmazati szabály, törvényi egység és többrendbeliség is befolyásolja, de ha nagyon pongyolán fogalmazom meg, akkor tkp ennyi).

Nem tudom mennyire szemléletes példa, de vegyünk egy minősített emberölést (Btk. 160. (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés több pontja szerint is minősülő emberölés bűntette):

"160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést

a) előre kitervelten,

b) nyereségvágyból,

c) aljas indokból vagy célból,

d) különös kegyetlenséggel,

e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,

f) több ember sérelmére,

g) több ember életét veszélyeztetve,

h) különös visszaesőként,

i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,

j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy

k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére

követik el."

Adott egy 50 éves férfi, sok az adóssága, de van egy jómódú szomszédja, és elhatározza, hogy ezt a szomszédot megöli, majd a vagyonát elveszi. Átmegy, a szomszédot leitatja, majd 47 késszúrással végez vele. Ez - bár sarkos példa - egyrészt nyereségvágyból elkövetett emberölés, másrészt a szúrások nagy száma megalapozza, hogy a bíróság megállapítsa a különös kegyetlenséggel történő elkövetést is. És ilyenkor ha jól gondolnád, mi lenne? Kétszeres életfogytiglan a maximum? Ilyet a magyar büntetőjog nem ismer.

A Btk.-ban az egyes tényállások mellé rendelt szankciók felső határát a bíróság csak a Btk. által szabályozott esetekben lépheti túl, mégpedig ha az elkövető visszaeső vagy halmazati büntetés kiszabására van szükség. Egyébként annyi a plafon amennyi oda van írva. Akkor is, ha egy tényálláson belül az összes minősítő körülményt kimeríti az elkövető tette.