Igaz-e, és ha igen, akkor mivel támasztható alá az a kijelentés, hogy az Ákr.51. §-a csak alapeljárásokra vonatkozik, végrehajtási eljárásokra nem?

Köszönöm a választ.

Az adott ügyben a végrehajtást maga a kormányhivatal végzi, amelynek a tevékenységét elsősorban az Ákr., és másodsorban a Vht. szabályozza. Ennek értelmében egy végrehajtásra vonatkozó kérelem elbírálása mint közigazgatási tevékenység továbbra is az Ákr. szabályozásának hatálya alatt áll. Következésképpen az általad is említett Ákr. 131. § értelmében az Ákr. korábbi fejezeteinek paragrafusai továbbra is érvényben maradnak, így magától értetődő módon az ügyintézési határidő is. Ergo attól, mert valaki egy kormányhivatal elé egy végrehajtásra vonatkozó kérelmet terjeszt elő, attól még nem szűnik meg a kormányhivatalnak az a kötelezettsége, hogy a kérelmet törvényes határidőn belül bírálja el.

Tehát ismét felteszem a kérdést: milyen alapon jelenthető ki ilyen esetben, hogy az Ákr. 51. § nem érvényes? Ennyi erővel akkor az Ákr. 50. § sem érvényes, és nem léteznek sem a határidők, sem a teljes eljárás fogalmai sem.

Az eljárási határidőt nem a Vht. szabályozza, hanem az Ákr.

Konkrétan egy gyámhivatali kapcsolattartási ügyről van szó gyermek és különélő szülő között, ahol a végrehajtási kérelmet teljes eljárásban kell elbírálni, ami 60 nap, azonban a gyámhivatal ezt bőven túllépte. Fizetni nem akar, a másodfok a fellebbezést szintén a határidőt durván túllépve bírálta csak el, és persze fizetni ők sem akarnak, valamint az elsőfokot sem találják hibásnak.

Megy itt a hivatali bűnözés ezerrel.