A tervezett bűncselekmény miért súlyosabb, mint a hirtelen felindulásból elkövetett?

Az erős felindulás csak akkor enyhít az elkövető helyzetén, ha felindulás oka méltányolható, de nem menthető. (Menthető a felindulás jogos védelem és végszükség esetén.)

Egy tervezett bűncseleményen mit lehessen méltányolni?

Én is egyetértek a felvetéseddel.

Akármennyire is azt hirdeti magáról ez a kor, hogy milyen felvilágosodott, mégis az indulatokat és a szentimentalizmus teszi első helyre és nem az észérvéket. Szóval ez inkább világnézeti kérdés, amiben a normális gondolkodás van jelenleg kisebbségben.

Gondold végig logikusan!

Adott egy férj, aki hazaérve rajtakapja a szeretett feleségét a szeretőjével. A férj természetesen feldühödik, veszekedni kezd a másik férfivel, majd meglöki, amitől az olyan szerencsétlenül esik el, hogy súlyosan megsérül vagy meghal.

Ez hirtelen felindulásból elkövetett tett, a férj nem szándékozott ilyen sérüléseket okozni, de nem volt teljes ítélőképessége birtokában szerelemféltés miatt.

Tervezett változat ebből úgy néne ki, hogy a férj racionálisan végiggondolja a bűncselekményt, ítélőképessége teljes tudatában, szándékosan ártani akar. Átveri és manipulálja a környezetében élőket, kihasználja őket a célja érdekében, hogy megöljön valakit. Van ideje és lehetősége is mérlegelni a tettet és a következményeit, mégis végrehajtja tiszta elmével.

Látod a nagy különbséget a két eset között? A hirtelen felindulásnál speciális helyzetben van, nem szándékolt végkimenetellel.

Bűnismétlés esélye a tervezett gyilkosnál nagyobb, hisz ő akaratlagosan vitte végig a tettét, bármikor újra megtenné, nincs bűntudat stb. Hirtelen felindulásnál elég speciális helyzet van, nem idegbajos az a személy, aki ilyenkor elhamarkodottan, átgondolatlanul cselekszik, az emberek min. 90%-val előfordulhatna ilyesmi indokolt esetben.