Fehérjepor helyett mit ajánlotok?

te beteg vagy,mi van tele E-vel??? na mindegy te biztosan tudod miről is beszélsz

húsok mehetnek /disznó ne nagyon/,hal mehet,túró is estér,tojásfehérje,tejet hanyagold

az alapján amit a leírásban olvastam, szerintem nagyon nem tanultál erről, legfeljebb valahol olvastál valami baromságot. megnéztem pár fehérje port, ízesítő anyagok voltak benne, plusz színezék. amúgy ez csak opcionális, hogy tiramisu ízű legyen.. nem mindegyik van ízesítve-színezve.

ennyit az egészről. helyettesíteni nem tudod, mert egy kiegészítő. ezek sem helyettesítésre vannak, hanem kiegészítésre, és gyorsan felszívódó fehérjét a természetben sehol sem fogsz találni, tehát még egyszer: helyettesíteni nem tudod.

H2O - nem adalék, nincs E besorolása: fulladást okoz..

remélem érzed, érted az iróniát! adalékanyagokat nem kiló számra használják, hanem miligrammos, vagy még kisebb mennyiségben. ettől még nem jók, vegyél olyan fehérjeport, amiben kevesebb van..

csirkét mindég egyél, reggeltől estig, éjjel, ebédkor, ebéd után.. a fehérjeigényedet fedezheted csirkéből, teljesen jó.

E340:

A kálium-foszfát (más néven kálium-dihidrogén-foszfát, monokálium-foszfát vagy monobázikus kálium-foszfát) a foszforsav káliummal alkotott sója. Képlete: KH2PO4.

Élelmiszerek esetében csomósodást gátló anyagként, savanyúságot szabályozó anyagként, valamint stabilizálószerként alkalmazzák. Élelmiszeripari alkalmazásakor E340 néven használják, mely mind a három kálium-foszfátot tartalmazza (monokálium-foszfát, dikálium-foszfát, trikálium-foszfát). Sok élelmiszerben megtalálható. Ismert mellékhatása nincs, de a napi maximum beviteli mennyisége 70 mg/testsúlykgban van korlátozva, mert a kálium-foszfátot alkotó foszforsav erős kalcium-megkötő képessége miatt a szervezetből kalciumot von el.

ASZPARTÁM:

Ellentmondások

A aszpartámot övező ellentmondások már az engedélyezési procedúra közben tapasztalt egyes szabálytalanságok napvilágra kerülésekor felmerültek, a ’70-es években ill. ’80-as évek elején, amikor is egyes állítások szerint az aszpartám előállítója egyes információkat elhallgatott az aszpartám biztonságosságával kapcsolatosan.

Az elmúlt években számos kutatócsoport, többek között a francia élelmiszerbiztonsági intézet is amellett tette le a voksot, hogy az élelmiszerekben található aszpartám rákkeltő hatású. Ugyanakkor szintén szakmai körökben sokan vitatták ezt, és további kutatásokat kezdeményeztek.

Emellett, ezzel nagyjából egy időben, elkezdett terjedni az az azóta valószínűleg már mindenki által olvasott, sajnálatosan félrevezető és megalapozatlan információkat közvetítő internetes lánclevél, melynek alapjául egy aszpartám ellene aktivista írása szolgált, és ami megalapozta a manapság oly széleskörű bizalmatlanságot az aszpartámmal szemben.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének sajtóközleménye szerint az Egyesült Államokban egy öt éven át folyt vizsgálat során, melybe összesen több mint 500 ezer főt vontak be, azt vizsgálták, van-e összefüggés az aszpartám tartalmú üdítőitalok fogyasztása és az agy, illetve vérképző rendszer daganatainak kialakulási gyakorisága között. A vizsgálatban a szénsavas üdítőitalokat, gyümölcsleveket, jeges teát, valamint aszpartámmal édesített kávét és teát vették górcső alá. Külön szempont volt, hogy milyen gyakorisággal és mennyit fogyasztottak ezekből, illetve, hogy az italok mennyi édesítőszert tartalmaztak. A vizsgálati csoportok kialakításának szempontjai között szerepelt a résztvevők életkora, neme, etnikai hovatartozása, testtömeg indexe, a dohányzás, és cukorbetegség előfordulása.

Az ötéves felmérés során a kutatók a vizsgált csoportok egyikében sem találtak összefüggést a daganatok kialakulási gyakorisága és az aszpartám tartalmú italok fogyasztása között.

Biztonságosság és analízis

Egy 2007-es jelentésben, melyet az European Society for Medical Oncology (ESMO, Európai Klinikai Onkológiai Társaság) Annals of Oncology szaklapjában publikáltak, olyan Olaszországban végzett kísérleteket tekintettek át, melyek az 1991 és 2004 közötti rákos megbetegedéseket célozták, és arra jutottak, hogy nincs összefüggés a szacharin, az aszpartám és az egyéb édesítők fogyasztása, valamint a gyakoribb rákos megbetegedések kialakulása között.

2006-ban az US National Cancer Institute (US Nemzeti Rákbetegek Intézménye) egy több, mint 470.000 férfi és nő bevonásával végzett kísétrletben azt találta, hogy nem volt statisztikailag szignifikáns összefüggés az aszpartámfogyasztás és a leukémia, limfóma vagy agytumorok kialakulása között. A kutatásban azt hasonlították össze, hogy mennyi aszpartámmal édesített üdítőt ittak meg az alanyok 1995-ben vagy ’96-ban, és hogy ehhez képest mennyien lettek rákosak az ezt követő 5 éven belül. Az eredményt megkérdőjelezték, mivel a nem üdítőitalokból származó aszpartámfogyasztást nem ellenőrizték, nem becsülték meg az alanyok korábbi aszpartám fogyasztásának mértékét, és nem volt olyan alany, aki gyermekkora óta fogyasztja az aszpartámot (az alanyok 49 év felettiek voltak, az aszpartámos üdítők pedig csak 15 éve vannak jelen a piacon). A levélben arra a következtetésre jutottak hogy ez a kutatás nem alkalmas a hipotézisek tesztelésére.

Két széles körben kritizált, és később figyelmen kívül hagyott kísérletben az Európai Ramazzini Onkológiai és Környezettudományi Alapítvány (ERF) azt találta, hogy az alkalmazott aszpartám dózistól függetlenül, statisztikailag megnőtt a kísérleti patkányokban a rosszindulatú daganatok mennyisége, így arra a következtetésre jutottak, hogy az potenciálisan rákkeltő hatású, még normál dózisban is. Az alapítvány állításainak felülvizsgálata után a European Food Safety Authority (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, EFSA) és a U.S. Food and Drug Administration (FDA)[62] érvénytelenítette az eredményeket, és nem találták indokoltnak a korában megállapítot határértékek módosítását. A kutatásban olyan hibákat vétettek, mint: az aszpartámot kapó patkányök öregebbek voltak, mint a kontroll csoport; A „Corticella” étrend összetétele ismeretlen maradt, ahogyan az aszpartám adagolásának módja is, ami akár tápanyagbeli hiánytüneteket is eredményezketett; nem voltak megfelelően randomizálva az állatok; nincs információ az aszpartám tárolásának módjáról; túlzsúfolt elhelyezés és ezzel párhuzamosan a karcinogéán fertőzések gyakorisága; és a U.S. National Toxicology Program ráadásul azt találta, hogy az ERF hiperpláziákatt tévesen rosszindulatú daganatként azonosított. Az FDA bekérte a kutatás adatait és felajánlotta a szövetek átvizsgálását, de a Ramazzini Alapítvány nem küldött el minden adatot, szövetmintát pedig egyáltalán nem. A kapott anyagok alapján az FDA úgy találta, hogy az adatok nem támasztják alá a kutatás eredményeként közzétett állításokat. Egyes kutatók egy újabb ERF kutatás mellett tették le a voksukat. Két kutató is egy újabb kutatásra hivatkozik, mely alapján az aszpartám gyártásában részt vevő munkásokra leselkedő potenciális veszélyekre hívják fel a figyelmet. Szerintük az FDA fontolóra vehetné egy jövőbeli, az aszpartám gyártásában résztvevő munkásokat célzó epidemológiai kutatás anyagi támogatását.

Az New Zealand Food Safety Authority (Új-Zélandi Élelmiszerbiztonsági Bizottság, NZFSA) ugyancsak megkérdőjelezi a Ramazzini kutatások eredményeinek hitelességét, mivel szerintük a kutatásokat olya módon végezték, hogy abból semmilyen módon nem lehet az aszpartám mérgező hatására következtetni. Az eredményekből szerintük csak az szűrhető le, hogy az aszpartám biztosságos, mivel az aszpartámot fogyasztó patkányok – még ha magas dózisban is kapták – ugyanolyan sokáig éltek, mint társaik, annak ellenére hogy a határérték olykor 100-szorosát kapták minden nap, egész életük során. Ha az aszpartám valóban olyan mérgező lenne, mit azt állítják, logikus lett volna, hogy ezek a patkányok rövidebb ideig éljenek. Így a tudósok által közzétett következtetés nem áll összhangban a kísérlet adataival.

A legtöbb kutatásban nem találtak bizonyítékot az aszpartám fogyasztásából eredő egészségkárosodásra, mégis, egyes tudósok további kutatásokat szorgalmaznak, hogy kiderüljön, van-e összefüggés az 1982 és 1992 között megnövekedett számú agytumorok, limfómák, és az aszpartám fogyasztás között. Bár egyes embereknél az aszpartám kiválthat migrénes fejfájást, ezt megtehetik más adalékanyagok is, és a kutatási eredmények nagy általánosságban arra utalnak, hogy az aszpartám nem okoz fejfájást sem.

Az aszpartám mérgező hatását célzó hipotézisek az aszpartám három bomlástermékére van kihegyezve. Azonban ezek áttekintése megint csak azt bizonyította, hogy az aszpartám, és anyagcseretermékei biztonságosak, és nincsenek kedvezőtlen mellékhatásaik.

na ezért jó, hogy nekem már csak annyit tanítanak, hogy fogyasztható..

nagyon szép írás, köszönjük!