Volt már, hogy mégse mentetek el futóversenyre?

Nekem teljesen érthető, hogy most nem akarod, egyszerűen nem vagy azon a ponton, hogy ez a táv menjen.

Én még ott se tartok, mint te. Egyszer terveztem, hogy megyek a közeli, nagyon szép terepen zajló verseny nem fizetős, nem jelentkezős minifutására, ami 1 km-es, de még az is elmaradt. Pedig hátha le tudnék futni egy egész km-t presztizsből, de nem biztos. A gyakorlófutásaimon (egy éve próbálkozom?) folyton leállok, imádok gyalogolni s nem szeretek futni (de már nem utálok, ez haladás). Nekem erőltetni kéne, a te eseted más.

Ha nem vagy kész, ne menj, nem mindenki képes úgy menni versenyre, hogy tudja, erősen túl kell teljesítenie azt, ami normálisan menne (s ezek jelentős része is megbánja). Én már megjártam (nem futással, más mozgásokkal), erőltettem valamit (pedig nem nagyon) és utána minimum napokig fájtam és hetekre lenyomta a lelkesedésemet. Fokozatosan is jó az. Majd kinézel egy újabb 5 km-est s ha nem jön össze mindenféle rossz, akkor le is nyomod, nem?

Ez az én laza, hedonista hozzáállásom, de hát nem vagyunk versenysportolók, hogy nagyon kelljen erőltetni... Akkor amúgyis kicsi korunk óta benne lennénk és megszoktuk volna.

Nem tudom, hogyan néznek az emberre, ha az ember ilyen pici távnál is átvált gyaloglásra, de én ezzel fogom magam győzködni annak idején, hogy legfeljebb gyalogolok, ha kidöglök, nyilván nem kell feladni. De ez az oktalan gyávaság ellen van, nálad más, ahogy már írtam.

Sok sikert a jövőbeli futásokhoz, izgalmas, ahogy növekszik a táv, nem? Én maratonig akarok eljutni csupán, de az is hosszú lesz nekem.