Az álom és fantázia miért nem számít virtuális valóságnak?

Az álom azért nem virtuális valóság - legalábbis a jelen használatos formában - mert nem mesterségesen generált, informatikai eszközökkel megjelenített.

A vallást meg túlságosan leegyszerűsíted, némi krisztofób felhangokkal megspékelve.

"nem számít virtuális valóságnak"

Ki mondta?

Ha nagyon boncolgatni akarjuk a szavak jelentését, a "virtuális valóság" meg nem valóság.

Szép dolog filozofálni, de ez tipikusan az az eset, amikor - szerintem - nem vezet sehová az etimológiai boncolgatás, egyszerűen ráhúztak egy jól hangzó kifejezést egy technikára, ezélrt hívják úgy.

„egyszerűen ráhúztak egy jól hangzó kifejezést egy technikára, ezért hívják úgy.”

Amellett, hogy igazat adok a kollégának, még hadd tegyem hozzá: És ezért nem hívnak így mást. Ezt a szóösszetételt lestipistopizták egy szűk területen belüli használatra, de voltaképpen semmiféle védhető érv nem szól amellett, hogy miért ne lehetne egy mesére, egy rádióműsor hangkulisszáira, egy festmény alkotói furfangjaira, vagy egy pszichedelikus élményre alkalmazni. A kérdésre szerintem annyi a válasz, hogy 𝘤𝘴𝘢𝘬. Ma megállapodás-szerűen egy bizonyos digitális megvalósításhoz kötik a definíciót, és ez rekeszt ki minden egyebet, ami a kifejezés puszta logikája alapján még kényelmesen beleférhetne.

Ha emellett valóban érdekel a véleményem, azt gondolom, hogy kissé fiatalnak tűnsz a feladathoz. Szinte minden bekezdésed ütős érv amellett, hogy ne írd meg ezt a tanulmányt. A szöveged tele van erősnek és eredetinek szánt elhamarkodott, együgyű ötletekkel, amelyek mögött leginkább némi félműveltség és félretájékozottság sejlik fel. Az alapeszmét nem nevezném újnak, de talán még nem is lerágott csont, csak éppen egy besörözött fodrásztanuló szintjénél szélesebb rálátással lenne érdemes taglalnod. Ez a gondolatmenet az ismeretek hiánya miatt ilyen szép kerek, de gyanúm, hogy a vele kapcsolatba hozható tudományágak képviselői közül bárki találhatna rajta szétcincálni valót.

A programozás néhány évtizede igazán trendi, sok mindenre kitűnő modelleket ad, és nem nehéz látványos analógiákat találni a világban futó és a programozott folyamatok között, de én mégis némi kétkedéssel fogadom az efféle megvilágosító erejű ráeszméléseket. Az éppen aktuális tudományos paradigmának megfelelően hasonló meggyőző erővel magyarázták meg a világ, a társadalom és az ember ügyes-bajos dolgait a vallásfilozófiai-, matematikai-, vegytani-, mechanikai-, üzleti-, evolúciós-, pszichológiai-, stb. törvényszerűségek alapján, aztán valahogy mégis mindig az az izgalmasabb, mikor valaki arra jön rá, hogy mi nem stimmel az éppen divatos Bölcsek Kövével. Most éppen nagyot megy a fejtegetéseidhez hasonló társadalommérnökösködés, mi sem egyszerűbb, mint ugyanezt a szemléletet régi, félig sem ismert korokra is rávetíteni. Viszont érdekesebb, gondolkodóhoz méltóbb és talán hasznosabb is lenne eltérő nézőpontot keresni – bár lehet, hogy az már nem illeszkedne a Programozás rovatba...