A programozó tanfolyamok valójában jók, érdemes elvégezni?

Megjöttek a tudományos fokozatokkal rendelkező intellektuel szakértők, akik szerint az egyetemek 15nm-es fingszagú gyakorló termeiben a krétás-táblás programozásoktatás hozza el a megváltást az életben, minden más csak alacsonyabb rendű lehet. Aki ebből nem kér ebben a formában, az betanított zombi, robot.

A kérdésre válaszolva: ha olyan vagy, akinek sok pénze van, szüksége van a pátyolgatásra, a személyes részvételre, társaságra, stb, akkor kezdésnek simán jó lehet.

Én azt vallom, hogy programozni meg lehet tanulni önállóan is az interneten fellelhető megannyi tudásforrás segítségével, de nem mindenki olyan, mint én, valószínűleg a világ szerencséjére :).

"50-60 óra elfoglaltság hetente(5x8 óra hétköznapokon + házi feladat.

A kurzus időtartama 18 + 4 hét szünet."

Mennyire bájos ez, ez a hanyag elegancia, ahogy a lehúzott szerencsétlenek házifeladatra elkurt saját idejét, de még a szüni-dödőt is a képzési időhöz csapják. Zseniális.

Na meg az is, ahogy a netről lopott, nem kis részben jogdíjas anyagot rálőcsölik a csoportocskákra, azok meg egymást próbálják oktatni, szoptatni, mesterséges légzéssel felszínen tartani. Igazi self-made-man futószalag ez, kérem. :)

A green fox, 4 és fél hónapos tanfolyamán szerezhető ismeretcsomag időigénye annyi mint, 4 x 22 plusz 10, azaz 98 nap.

Ennyi idő alatt ugyan jobb, nívósabb helyeken, komolyabb szállodákban talán még egy konyhai kézilányt sem lehet tisztességes, önjáró szintre betanítani, ahogy persze még a legsilányabb szakmára sem tanítható ki senki mert túl rövid az idő. Egyszerűen, nem ül meg a tudásanyag, de nyilván lehetséges kódoló zsenit faragni a delikvensből, az esetleges készséghiányra való tekintet totális mellőzésével (csak a kassza csörögjön). Ahogy nyilván meg lehet tanulni az agysebészet fortélyait is egy garázsban, nem kell ahhoz a fingszagú orvostudományi egyetemek előadóiban gubbasztani hat éven át, figyelve és szorgosan jegyzetelve, rögzítve a prof előadásait, nem kell számonkéréssel vergődni, két-három hetente ZH-t írni, vizsgára bejelentkezni, azon leizzadni, aztán még rezidenskedni is, évekig. Minek? Hát ott az interneten elérhető "tudásforrás" (???), amit fingszagú barátunk (#11), már el is sajátított, nyilván maradéktalanul és megfellebezhetetlen minőségben. Azóta a google, az IBM, a spaceX vezetői ott térdelnek a lábainál és könyörögnek neki, hogy vegye már a fáradságot és a next-prompt mars expedíció űrjárművébe személyesen ő horgolja bele a szoftver oldali matyóhimzéseket. Na és fogadjunk, hogy lesz nem egy olyan suttyó embör, aki hinni fog a lepedékes, hihetelenül kamrejsz soroknak, hiszen: Aki hinni akar, az előbb utóbb fog is!

Is it hard to get a job at IBM?

It is very difficult. IBM wouldn't be the company it is today without strict hiring standards. IBM requires that its employees have a combination of innovation and raw skill. That means that some of the best and brightest apply for openings at the company.

A Google alkalmazottainak száma kb. 60 ezer, az IBM-é ennél háromszázezerrel több.

A Google bevételeit az IBM kb. nyolcszorosan múlja felül.

Az IBM adott az iparágnak és az emberiségnek egy rakat jó dolgot. A PC-t magában neki köszönheti a világ, ezzel szemben a Google eddig semmi érdemit nem tett, csak meglévő dolgokat turbózott fel vagy cégeket vásárolt. Ami kétes értékű saját produktuma van az a google earth meg a streetview.

Az IBM egy nagyon jó Tech cég, ha éppen nem a legjobb a világon, minőség, illetve teljesítmény-skálán nézve.

Az IBM hungary, meg az IBM India, az nem IBM, hanem a nevét viselő leányvállalatok, amelyek annyira jók/vagy rosszak, amennyit az adott országban lévő cégvezető képes, vagy tud kihozni az ottani munkavállalókból.

Csak példának: Az angliai VODAFONE Londonban kinyalta a seggemet, akár még telefonon keresztül is, a magyar leányvállalata meg leginkább műveletlen, bunkó, ordenáré, sz.r senkik gyülekezete.