Szerintetek lenne értelme különböző programnyelveket egymásba ágyazhatóvá/összefordíthatóvá tenni?

Most is azt teszik. Pl ott vannak windows alatt a

DLL-ek. Neked nem érdekes, miben írták, de te bármi

alól be tudod őket húzni. Pl Sony a flasheléshez

is a saját C++-ban megírt DLLjét használja, az egész

keretrendszere meg Java.

"Lenne haszna, ha mondjuk lehetne olyat csinálni, hogy C++ vagy C# kódba mondjuk"

Ezt már huszonöt éve is meg lehetett csinálni.

Én nem a #2-es vagyok, de pl Pascalban simán lehet (és lehetett 25 éve) assembly betéteket használni:

[link]

Legegyszerűbb példa:

html - javascript - php (- régen a java appletek) - flash - java - shell - stb.

A klasszikus példa, hogy a felületet html-ben írják, esetleg javascripttel, a backenden meg php van, mindez egy fájlban van benne.

A másik, hogy akár desktopon, akár androidon a ui az xml-ben van, a code-behind pedig java/c#/c++/stb...

a PHP a html-hez ment, mint példa (gondolom)

Ugye a böngésző csak html-t kap, amit a php generál

valós időben (általában).

Egyébként a html nem is nevezhető programozási nyelv-

nek, az sima leíró (aktív kódot nem tartalmaz).

"Egyébként a html nem is nevezhető programozási nyelv-

nek,"

Annak nem, de kapcsolódási pontot jelenthet egy .php és egy .js programkód között, ha pedig a felület I/O, márpedig az, akkor bizony ebben az összefüggésben a HTML is aktív kódfragmens.

A HTML-t a szerver szolgáltatja a kliens felé, teljesen mindegy, hogy azt a szerver dinamikusan rakta össze, vagy egy statikus fájlt küldött le. A HTML attól nem lesz dinamikus nyelv, mert egy másik alkalmazás rakja össze, ugyanúgy, ahogy egy txt fájl sem lesz dinamikus attól, mert kódból van összerakva bizonyos feltételek alapján.

A HTML egy leíró nyelv, ahogy előttem is írták, nincs benne dinamikus működés, a javascriptet pont arra találták ki, hogy legyen kliens oldalon is egy programozási nyelv, amivel működést lehet vinni az amúgy statikus weboldalakba.