Aki kövér, az ne fogadja el magát, hanem fogyjon le? 19/l

Nem tudom, hogy kötött ki az utolsó előtti magyar óra ott, hogy az osztálytársnőm szerint a kövér, nem hivatalos és hivatalos modelleknek is nem kéne reklámozniuk magukat és elfogadniuk ahogy kinéznek, hanem igenis fogyjanak le.

Nos, sajnos én se vagyok vékony, távol állok a vékonytól, viszont még ott nem tartok, hogy lefolyjak a székről. Konkrétan utálom a kinézetemet, a testemet, csak azért adok hálát, hogy minden végtagom megvan és megfelelően működnek. Néhány éve és kb egész általánosban azt hallgathattam kedves osztálytársaimtól, akiknek nem tűnt fel, hogy ez nekem fáj lelkileg, ha nem lett volna elég az otthoni gond, ami miatt ettem, mert evésbe fojtottam az érzéseimet, az egész helyzetet, ami csak tíz év múlva ért véget.

Aztán jöttek a megerősítések, hogy nem, nem igaz, a bátorítások, szakmai gyakorlat során néhány 70 felettitől leánykérés, illetve a postán egy bácsi ajánlgatta az unokáját, de ezektől akkor se éreztem magam magabiztosabbnak, pláne a szemüveges bácsiktól, akik szerintem szemüveg nélkül nem látnak tisztán.

Mélyen bennem maradtak az osztálytársnőm szavai, ezért szeretném itt olvasni, kinek mi a véleménye az ő véleményével kapcsolatban: igaza van vagy nem.