A szép test, előnyös külső befektetés? Érdemes megfelelni a mai szépségideálnak? Léteznek társadalmi "kasztok" pusztán megjelenés alapján? Mennyire felszínesek az emberek?

Én úgy vettem észre, hogy a jó kiállású emberek nagyobb eséllyel indulnak. Van, ahol fontos a külső, pl. a turizmusban (vendéglátás, szállodaipar, stb.).

Én jobb szeretem előbb megismerni az illetőt nemtől függetlenül, és csak azután a külsejével foglalkozni.

Szerintem az emberek nagy részében működik egy, afféle "radar", amivel "érzékeli", hogy ki jószándékú, és ki nem, külsőtől függetlenül.

Én azt gondolom, hogy aki jól érzi magát a bőrében, annak ez látszik is a külsején, a kisugárzásán. Ezért kinek többet, kinek kevesebbet kell tennie.

Rám azok az emberek tesznek jó benyomást, illetve gondolom őket szimpatikusnak ismeretlenül, első ránézésre akik mosolyognak és van értelem a szemükben.

Nagyon jó kérdés.

Teljesen igaz, hogy a szép külsejű emberekhez pozitív tulajdonságokat rendelünk, hisz ha visszaemlékszünk a gyerekkorunkra, a mesékben is a ronda boszorkány volt a 'gonosz', a szép tündér pedig a 'jó'. :)

Annyira mindenképp érdemes befektetni a külsőnkbe, hogy ápoltak legyünk. Sok esetben előny a dekoratív külső, de ha valaki nagyon csinos hajlamosak az emberek kritizálni (szőke cicababa esete :D)

Az emberek 99%-a meg akar felelni a társadalmi szépnek. Nézzük csak meg ezen az oldalon a fogyókúra topikot, mindennap dugig van új kérdésekkel. Vajon miért érzi annyi ember (első soron lány) rosszul magát a bőrében? Mert a TV-ből azt látja vissza, hogy 90-60-90.

De a legjobb párosítás szerintem egy ápolt külső és egy dinamikus egyéniség (és látszódjon a személyen, hogy elégedett és van önbizalma).

Duciságra visszatérve egy lelkileg teljesen stabil ember nem duci, kivéve ha betegség van a dologban, de ez a ritkább eset.

Sok helyen hallom, hogy a lányok arról beszélnek, ki mennyire szép és viszonyítgatják magukhoz és egymáshoz a 'versenytársaikat'.

Én se leszek soha egy Megan Fox, most akkor már életem végégig legyen kisebbségi komplexusom?

Hinni kell abban, hogy jók vagyunk valamiből és ha az ember képes magából kihozni a maximumot, na akkor tényleg teljesen elégedett lehet. :)

Felszínesség ide vagy oda, az első benyomás meghatározó. Itt pedig alapvetően a külső marad, ami alapján ítéletet mondunk. A szépség mulandó, 30 (sőt 25?) fölött kimondott szépségről már nem beszélhetünk. Bárki bármit is mond, lehetetlen versenyezni a fiatalság hamvasságával. Innentől marad a jó megjelenés, ami már sokkal inkább ápoltság, mint szépség, és jóformán csak befektetésről szól. Időben, energiában, lemondásban, pénzben. Szerintem megéri nem elhízni, ergo sportolni (idő+energia+pénz) és lemondani bizonyos ételekről, rendszeresen fodrászhoz, kozmetikushoz járni (pénz+idő), szőrteleníteni (idő+idő+idő :D), néha beszerezni egy-egy hozzánk illő divatos ruhadarabot (pénz), szolidan sminkelni (pénz+idő), megfelelő minőségű kozmetikumokat használni (pénz). Sőt, szerintem bizonyos esetekben még a plasztikai műtét is megéri (pénz+fájdalom+idő). Megéri, mert dinamikusabb, fiatalosabb benyomást keltünk, ami a mai társadalomban 30 éves kor fölött már létfontosságú lehet (az a nyavalyás állásinterjú ugye...). Elsősorban a munka világában, de a párkapcsolatokban is. Nyilván szereti a párunk a remek belső tulajdonságainkat, de gyanítom hogy a formás hátsónkat sem veti meg, szemben azzal, ha bálnává válunk. Nem beszélve azokról, akik még párt keresnek. Az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, de talán késleltetni lehet, vagy legalábbis "kozmetikázni" a nyomait. Szerintem ez nem felszínesség dolga, egyszerűen ilyen az emberi faj, az emberi társadalom. Ősidők óta vannak szépségideálok (pl. Willendorfi Vénusz), amelyek egy társadalom értékítéletét tükrözik. A külsőhöz tulajdonságokat asszociálunk (pl. Willendorfi Vénusz - termékenység, ma divatos vékony külső - fiatalság, dinamizmus, naprakészség). Ha az adott társadalomban érvényesülni szeretnénk (márpedig keveseknek van más választása), akkor alkalmazkodnunk kell ezekhez a "közösen hozott" szabályokhoz, a szépségideálra vonatkozóan is.

Egyébként érdekes, hogy írod hogy nem a prostitúcióra gondolsz, pedig pl. a luxus lányok jó példák arra, hogy hihetetlen összegeket költenek a külsejükre azért, hogy piac- és versenyképesek maradjanak, el tudják adni magukat. Szerintem az átlag nők feladata is nagyjából ez, nyilván nem az örömlányok szintjén, hanem a mindennapok színvonalán.

én úgy gondolom, hogy előnyös befektetés

találkoztam már eddig rengeteg olyan emberrel, aki csúnyácska volt, mégis angyalként viselkedett, de az ellenkezőjére is volt már számtalan példa, iszonyatosan gyakori a szebb emberek körében a beképzeltség, lenézni a másikat, persze a legtöbbször alaptalanul stb.

de ha azt nézed, hogy egy állásinterjún valószínűleg az előnyösebb megjelenésű embert veszik fel, akkor már megéri odafigyelni a külsőre - maradok is ennél a példánál, mert ha például elmegy az ember egy állásinterjúra, természetes, hogy felvesz egyfajta álarcot "nem önmagát adja" csak hogy egy divatos kifejezést használjak. így természetes, hogy a főnök a külső alapján fog ítélni, mivel mindenki azt mutatja, amit elvárnak tőle

Én úgy gondolom ,hogy nagyon fontos!

Alan Pease a testbeszéd címü könyvét elolvastam 100kg ra fogytam majd drágább ruhákat vettem és alkalmazva a pozitív testbeszédet teljeden máshogy viselkedtek az emberek.

A gesztusok és az első benyomás nagyon fontos. Az emberek 1,5perc alatt döntik el ,hogy szimpatikus valaki vagy sem.

Pár hasznos tipp: mosolyogj,mutasd a tenyered,a lábad a partner felé nézzen , nézz a szemébe, beszélj határozottan ,ha komolyan gondolsz valamit akkor kevesebbet mutogass, ne keresztezd a kezed vagy a lábad. Mindenképp érdemes kipróbálni;)