Hogy süllyedhettem ilyen mélyre? 17/meleg fiú

17 éves elmúltam, pár hónap múlva betöltöm a 18-at. Jelenleg egy vidéki gimnáziumba járok. A 'történetem' is ehhez köthető. Még ebben a tanévben, szeptemberben megismerkedtem egy 26 éves fiúval az interneten. Ezzel csak egy volt a gond, hogy nagyon is távollakott tőlem. Rengeteget beszéltünk, volt, hogy fél éjszakákat, majd a suliban is egész nap a telefonomon lógtam. Kölcsönösen megkedveltük egymást, váltottunk képeket is, „olyanokat” is. Majd október eleje táján elkezdtek történni velem addig szokatlan dolgok. Itt most konkrétan olyanra gondolok, hogy volt/van egy srác, aki már nagyon feltünően állandóan megnézett, szemeztünk is, egy idő után már kicsit cikis volt, de örültem neki, hogy valakinek feltüntem, illetve ő sem tünt annyira fel az elmúlt két évben, hogy idejár. Lassan kezdtem azt hinni, hogy ezekből a dolgokból lehet több is, így a 26 éves fiúval egyik napról a másikra megszakítottam minden kapcsolatomat, töröltem a facebook profilomat, majd egy újat hoztam létre, amiről első dolgom volt letiltani, nem válaszoltam az emailjeira, majd abbamadt. Közben teltek a suliban a hetek, egyik hónap a másik után, rendszeresen megismétlődtek ezek a 'fura' dolgok, viszont én nem mertem kezdeményezni. A barátaimnak is nemegyszer feltünt, amikor a srác a közelemben volt, hogy megnéz, figyel. Mindig adtak tanácsokat, meg próbáltak realistán gondolkodni, hogy ettől még nem biztos, hogy meleg, ne kockáztassak, mert sokat veszíthetek miatta, hiszen nem is ismerjük annyira, személyesen milyen is ő. Véleményem szerint, ami még az eltelt kb. 7-8 hónap után is ugyanaz: aranyos, kissé visszahúzódó, nem szeret a figyelem középpontjában lenni. Lényegében egy átlagos 16 éves fiú, aki rendszeresen sportol (foci), viszont nem nagyon mozdul ki otthonról. Leginkább az elmúlt 3 hónnap alatt, amikor megint csak megtörténtek a már említett 'fura' dolgok nagyon felzaklatott, hiszen mindig amikor már lemondtam volna róla, akkor csinált olyat, amiről azt hittem, hogy talán lehet még esélyem nála. Jelenleg addig jutottam, hogy saját magamnak okozok fizikai fájdalmat, gondolok itt a vagdosásra, amiket sokszor elég nehéz kimagyarázni már, vagy az önsanyargatásra, éheztetésre, mert nem tudom, miért, de miután megtettem valamelyiket is, jobban érzem magam és mintha csak ez okozna örömet. Kb. így maradtam szinte teljesen egyedül, mert az a srác már nem figyel (vagy nem veszem észre, de szerintem nem), és lehet ez még jobban felzaklat ezek után,mint amikor csinálta, mert teljesen beleszerettem. A barátaim elfordulnak tőlem, mert úgy gondolják ez gyávaság, amit teszek magammal, otthon megint nem tudom senkivel ezeket a dolgokat megbeszélni.

Most jövök rá arra, hogy egy tök klassz fiút csak úgy 'kihajítottam' az ablakon, egy bizonytalan miatt, akibe talán azért is estem bele ez a több mint fél év alatt ennyire, mert minden nap találkozok vele, minden nap ott lenne a lehetőség, hogy végre oda merjek hozzá menni, de nem tettem meg eddig, és lehet már nem is fogom, de azt sem tudom, hogy ez az állapot meddig tartható fenn....

Csak, ha Ő semmit nem vett észre abból, amit csinált, amik történtek, akkor valójában miért csinálhatta?