Tegnap életemben először meglátogattam egy örömlányt, viszont nem engedte, hogy fizessek. Miért?

Nem vagyok az a tipikus ágyról ágyra járós típus, de tegnap valamiért olyanom volt - szükségem volt egy hölgyre, bárminemű körítés nélkül.

- Ezzel csak azt akartam szemléltetni, hogy abszolút nem vagyok gyakorlott a témában.

Lényeg a lényeg - egy órára mentem, és úgy alakult, hogy aktusra nem került sor (igazából nem is hiányzott) - hanem egy kellemes, elnyújtott petting után, végig orálisan kényeztettem, amit érezhetően nem vetett meg (bár ugye, ki tudja...). Ezután nagyon jót beszélgettünk, még vagy egy jó órát.

Épp menni készültem, öltözködtem, amikor odanyújtotta a korábban az éjjeli szekrénykéjére helyezett anyagi javadalmazását, ezzel a szöveggel: "Nagyon jól éreztem magam, ezzel most ne sérts meg!"

Szó szót követett, de lényeg, hogy végül nálam maradt az összeg. Meghitten elbúcsúztunk, és megállapodtunk, hogy hamarosan újra találkozunk.

A mai napon kaptam tőle egy sms-t, amiben újfent leírta a tegnapiakat, illetve, hogy várja a hívásomat. (Ez mondjuk meglepett, mert számomra erősen áthágja a maximális diszkréció határait.)

Ti jártatok már így? Ennyire szánalmasnak tűntem vajon, vagy csupán egy remek marketing fogás részéről? Menjek bele egy efféle, úgymond "kapcsolatba"? Mik lehetnek a kockázatai, hátulütői?

Mi lehet a célja? Nem tartom magam se túlzottan jóvágású faszinak, se különösebben jó szeretőnek.

Köszi! F/30